Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz
44 népre sem tolható föl a nyelvtan magában, hanem annak a nyelvanyagát is föl kell vennie, mihelyt elfogadta az alakot. 20. §. Közvetítési javaslat. T é V e 1 y e~k a nyelv tökéletese cl és képességéről. Minthogy ekként a nézetek vagy még inkább mindkét iskola alapelvei megalapítattak, most arra akarok áttérni, hogy önöknek nehány eszmét és következtetést adjak elé, melyekre engem e tanulmánynyal való foglalkozás vezetett. Mindamellett, hogy ezekről a kellő szerénységgel nyilatkozom, r eméllem, miszerént valamivel hozzájárulnak, hogy az említett iskolák közti hézagot kisebbítik. Mindenek előtt meg kell jegyeznem, miszerént az irók gyakran tévednek, midőn valamely nyelvet azon célból taglalnak, hogy annak eredeti alakját meghatározzák. Mitsem találunk még a legkörültekintőbb férfiaknál is gyakrabban, mint azon véleményt, hogy magában a nyelvben létezik törekvés a kifejlődés és töké- lyesbülés felé ; igy Horne Tooke, vagy ellenfele, azon korszakhoz vezetnek vissza bennünket, melyben minden segédszónak megvolt sajátos jelentése *), és minden kötszó parancsoló-mód vala. Hasonlólag szól Murray a nyelvek kifejlődéséről. Szerénte először az összetettek és névmások találtattak fel, 2) sőt annyira tévedt, —- mint már utolsó előadásomban említettem ; hogy minden nyelvet nohány ízetlen és értelem nélküli szótagra vezet vissza. Egy példa tökéletesen megmagyarázandja, hogy és miként vélekedem. Ha mi a sémi nyelveket, különösen pedig a zsidó nyelvet taglaljuk, akkor ennek egész igeragozási rendszerét csupa névmási képzőkre oldhatjuk föl, melyek az ige alapformájához csatlakoznak ; s épen így föllelhetjük szavaiban az egytagú gyökök nyomait a kéttaguak helyett, melyeket jelenleg nyújtanak. Birnánk tehát egy egyszerű, a legrövidebb szavakból összetett nyelvet minden hajlítás nélkül, melyben az alkatrészek jelentése a mondatban, ') Lásd például Fearn : „Anti Tooke6; Lond. 1824. I. k. 244 1. 8) „History“ etc. I. k. 41. 1.
