Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. Szakasz. Profán irodalom
399 szeretetreméltó barátom követ, röviden ez. Manu törvényei, mint belső érvekből kitűnik, nyilván korábban jegyeztettek fel, mintsem az önfeláldozás szokása, legalább általánosan, a Ganyes félszigetén uralkodóvá lön. Minthogy pedig N. Sándor korabeli görög Írók tudósítanak, hogy e szokás akkor már gyakorlatban volt, e műnek azon idő előtt kellett szerkesztetnie. De Manu törvénykönyve föltételezi a Wedákat, mivel idézi azokat és mondja, hogy Brahmatól szerkesztvék. ') A bizonyítás menetének ezen előterjesztése természetesen nem tünteti fel teljes világában a fiatal szerző által kifejtett ismeretséget a nyelv legfinomabb részleteivel és azon szent könyvek tartalmával. Minden állítása oly pazar tudományossággal támogattatik, melyet csak kevesen képesek érdem szerént becsülni. Ugyanez mondandó többi érveiről is, melyek főképen azon bizonvításban állnak, hogy a Wedák irálya sokkal régibb mint bármely más műé e nyelvben. Ezen bizonyítást szigorú nyelvészeti kutatás által eszközli, mely csak a beavatottakra nézve bir érdekkel.2) De az eredmények, melyekre jut, épen nem határozottak; a Wedáknak magas régiséget tulajdonít ugyan, de még sem olyat, mely még a legfélénkebb elmét is megijeszthetné.3) Miután e tudós irót oly kevéssé méltányoltam, félek, hogy majd még kevésbé leszek képes apja müvei iránt leróni a köteles hódolatot, kinek mint bölcsésznek európai hírneve fölment minden bevezető észrevételtől ; főleg miután azon gyanúra adhatnék alkalmat, mintha mint öt becsülő és tisztelő barátja vonzalmam által elengedném magamat ragadtatni. Ezen sokoldalú és alapos tudósnak müve, melyet ma már többször idéztem, az ind bölcsészeinek egész eddig ismert tartalmát a legtudományosabb és legtökéletesebb rendben hozza. Nem tekinti annyira az idő, mint belső és természetes ') „Frederici Honr. Húg. Windischraatmi Saucara sive de theologumenis Vedantieorum.“ Bonnae 1838. 52. 1. (A szerző az egyház és tudomány körül gyümölcsöző és áldásteljes tevékenysége után, mindkettő kárára na gyón korán hunyt el mint müncheni kanonok 1861. évben. — A. n. f. j. 2) L. 58. 1. 3) (Lassen azt hiszi, hogy a Wedák szövegének gyűjteménye biztossággal a Kr. e. 7. századba helyezhető. Szerkesztésük korára nem kockáztat határozott állítást : csak azt hiszi, hogy a régibb Wedák keletkeztének a 11. század előtt kell egy korszakot kijelelni. Ind. Alt. I. köt. 735.1. Müller M. („history of ancient Sanscrit Literature.“ Lond. 1860. p. 512.) a Wedák legrégibb alkatrészeit a Kr.
