Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Tizenegyedik eléadás. A keleti tanulmányokról. II. Szakasz. Profán irodalom

400 kifejtése szerént, és a rendszerek minden részeiben, melyekből áll, iparkodik fölfedezni az alapelveket, melyek éltették és minden ele­mét áthatották. E vizsgálatban tehát, mely nemcsak roppant téuy- felhalmozást, hanem még magas szellemi erőt is igényel, mely ké­pes legyen annak tömkelegébe merülni és a világosságot a sötét­ségtől megkülönböztetni. Windischmann minden egyéb irók közt sikerrel járt el. A brahmai rendszer korszakait a benne foglalt ta­nok és elvek szerént megvizsgálja : és eredményei olyanok, hogy egy részről az ind könyveknek magas kort tulajdonítanak, más­részről mint az ihletett okmányokat, erősítő bizonyítványokat ér­vényre juttatják. Mert szerénte a brahman bölcselet legkorábbi korszaka egykorú a patriarchalis időkkel, a mint a pentateu- chusban vázoltainak. *) De van egy más megérdemlett tekintélyű iró, a bölcsészet történészei közt, ki legkevésbé sem engedi érvényre jutni azon igényeket és érveket, melyek az orientalistáktól a magas régiség javára felhozatnak. Ritter, berlini egyetemi tanár, mindent, a mi ennek javára felhozatott, nagy elmeéllel megrostált. Colebrooke csillagászati következtetéseit vagyis inkább gyanításait elveti, mi­vel egyetlen egy biztos vagy kiszámítható adatra sem emelkednek;3) és hajlandó az ind emlékek látszólagos régiségéből vagy a sanskrit nyelv művelődéséből vont bizonyítékoknak sem sokkal több erőt tulajdonítani. Mert, úgymond, akolossális műemlékekben kifejezett Ízlés nem okvetlenül oly régi : látandjuk ugyanis, hogy némelyek újabb időben állítattak ; a nyelv pedig sajátságos tökéletesedését néha egy pillanat alatt nyeri el, és nem képes a régiségre biztos jelleget nyújtani, kivéve, ha az ember a benne föltalálható korsza­kokat összehasonlítja. *) Ritter bizonyításának egész menete inkább az ind bölcsészet vélt régiségének megdöntésére irányul,''mint egy uj elmélet felállítására. Egyébiránt, végzi, a valódi rendszeres böl­e. 10. és 12. század közti időre teszi. Westergard („Über den ältesten Zeitraum der indischen Geschichte mit Rücksicht auf die Literatur.“ Breslau, 1862) a We- dák befejeztét még pár évszázaddal lejebb teszi. — A. n. f. j.) ’) „Die Philosophie im Fortgang der Weltgeschichte“ IX. k. 690. 1. 2) „Geschichte der Philosophie.“ Hamburg 1829. I. k. 60.1. 3) 62. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom