Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz
13 „rendszereket kezdettek fölállítani, a helyett, hogy tények észlelésére szorítkoztak volna.“ Ha az újabbaknak tanulmányaikat ez első pontnál kellett volna kezdeniök, bizonyára sok év múlik el, mig fejlettségre jutnak 5 mert az anyag gyűjtése tetemes időt veendett igénybe. Szerencsére a régibb Írók nem keveset lendítettek a dolgon, habár minden határozott terv nélkül. Utazók a többi ritkaságok között az általuk meglátogatott tartományokból szójegyzékeket is hoztak magukkal ; hitküldérek fensőbb célból megtanulták azon népek nyelvét, melyeket megtérítettek, s oktatásukra elemi müveket Írtak. E két forrásból történtek a gyűjtések, melyek a hasonlító nyelvészet folytatására szükségesek voltak. A mulattató és hiszékeny Pigafetta, ki Magelhaens-t a világ körül tett első útja alkalmával kiséré, volt az első utazó, ki tudósításait idegen szavak jégyzékével ellátta. Naplója végén három, igen silány szótárral ajándékoz meg : az első brasiliai, a második, melyet patagoniai óriásával mondat el, kinek alakja könyvében oly szembeötlő, tehuel, a harmadik Ti- dore-tól molukk nyelven.1) Példáját későbbi tengerutazók is követték , csaknem minden utazó, ki uj tartományokat vizsgált, vagy a már ismertekben tökéletesb ismeretek szerzése végett böngészgetett ilynemű adatokat gyűjtött, természetesen gyakran Ítélet s csaknem mindig pontosság nélkül.2) Sok ily gyűjtemény könyvtárakba tétetett le és az utókor tudósai által felhasználtatott. Az éles elméjű Reland, kinek mun kálkodása az irodalom e terén oly kevéssé méltányoltatott, a ley- deni könyvtár e nemű kézirataiból malaji, angali, malabari, japani, és javai szótárokat adott ki. Sőt nem kiméit semmi fáradságot, hogy az utazóktól amerikai nyelvekre vonatkozó adatokat gyüjt- hessen.3) ') „Navigationi et viaggi raccolti gia da de Giov Bat líamussio.“ Ven. 1563. 370. 1. I. kot. III. kiad. A vallási fogalmak Tidor szójegyzékéiben arabul vannak kifejezve. 2) L. Balbi „Introduction a l’Atlas Ethnographique du Globe,“ Paris 1826. 27 s köv. 1. 3) „De linguis insularum quarundatn orientalium Dissert, Miscell.“ Traject. 170S. Pars. III. 57. 1. Mely műhöz rövid szójegyzéket csatol, mely a Salamon szigetén, Cocas, Uj guinea, Mózes szigetén, Mu és Madagaskár-ban használt szavakat foglalja magában, sazt következteti (137 lapon), hogy mind-