Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Tizedik eléadás. A keleti tanulmányokról. I. Szakasz. A szent irodalom

— 353

tökéletlen állapotában a szabadelvűeknek némi okot szolgáltatott a sz. kinyilatkoztatás alapjai ellen való ellenvetésekre, és azután, midőn félelem nélkül saját természetes irányát követte, nem csak minden előbb felmerült nehézséget távolított el, hanem azok helyébe uj és megnyugtató biztosítékot állított, melyet semmi jövőbeli búvárkodás megingatni nem képes.

12. §.

B. Bibliai nyelvészet. 1. Héber nyelvtan.

Ha a szöveg itészeti kutatások által már egyszer megalapít- tatott, első toendő azt fordítani. Ez mindenek előtt a nyelvészet dolga, mely a szavak jelentőségét mind egyenként, mind mondatokba foglalva vizsgálja, és mialatt értékök fölött Ítél, egész mondatok és szakaszok értelmének birtokába jut. Most ezen tudomány különféle részei, bármily különösnek látszassák is, a haladás utján voltak, mely haladásnak célja az irás megvédése és bizonyságainak megerősítése volt. Á nyelvtan szükségképen alapja a nyelvészeti tudománynak, melynek tárgya a szavak ; erről értekezem tehát legelőször.

Önöket talán mosolyra indítja, ha egy már kétezer év óta kihalt nyelvnek nyelvtanáról azt mondom, hogy a haladás és fejlődés állapotában van. Kételkednek szavaimon nem kevésbé, ha azt álli- tom, hogy haladásuk biztonságunkat lényeges tanokban fokozta. És mégis mihdkét állítás igaz. Azért azok számára, kiket ily kutatások érdekelnek, azok történetét körvonalozni, azután a hasznos és fontos eredményeket, melyekre vezethetnek, példákkal felvilágosítani fogom.

13. §.

Történetének első időszaka. Kezdete a keresztények között.

A héber nyelvtan eredetét természetesen a héberektől veszi : egy keresztény sem tanulmányozta legújabb időben addig, mig a tökély azon fokáig nem emelkedett, meddig hiányos módszere mellett emelkedhetett. De azt mégis elmondhatjuk, hogy eme tudo23