Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz
2 rövidebb ut a tudományoknak amaz öszhangzása, mely szerént egyik rész a másikat istápolja : és igy kell is lenni ; ha ellenben minden mondat, mint kötegből a vessző, egymásután kiszakíttatik, könnyű bennük kivetőt találni s tetszés szerént hajlítani és eltörni. r) A nehézségek, melyeket tehetségeink korlátoltsága akadálykép utunkba gördít, hagyományos előítéletek által még tetemesen szaporíttattak. Sokan évszázadokig haszontalannak, sőt csaknem vallástalannak tartották a theologiának a többi tudománynyal való társítását megkísérlem. Némelyek irataikban, mások beszédeikben annyira mennek, hogy megengedhetőnek vélik a véleménydualis- musnak hódolni, a mennyiben bizonyos dolgokat igazaknak tartanak, melyeket mint keresztények hisznek, és ismét másokat, melyekről mint bölcsészek győződtek meg. Az ilyen mondani fogja, hogy ő a szentirásban é3 mindabban, mit tartalmaz, hisz ; mindazonáltal az időszámítás- vagy történelemben oly rendszert fog követni, mely azzal egyáltalában meg nem egyeztethető. Az egyik nem látja be, mint lehet Mózes elbeszélését a teremtésről Cuvier fölfedezéseivel összeegyeztetni ; a másik megférhetlennek tartja a toronyépitésnél történt nyelvzavart korunk különféle nyelveinek tömegével ; a harmadik rendkívül nehéznek mondja az emberiség egy közös törzspártól való származásának bebizonyítását. Távol tehát attól, hogy az egélyt vagy annak tudományát: a theologi át a többi tudomány hasonjogu testvérének elismernék, fölteszik, hogy az egészen más téren mozog, s hogy mindig egyenlő távolban van tőlök, mi mindenesetre minden összeütközésnek elejét veszi, de egyszersmind minden kölcsönös támogatást is kizár. Azért nem csoda tehát, ha a theologiat állandóan oly tanulmánynak tekintik, mely csak bizonyos álláshoz van kötve és nem közérdekeltségü ; s ha lehetetlennek tartják buvárlatait ama változatos gyönyörökkel felékesiteni, melyek más tudományok kutatásaihoz bilincselnek.2) Ilyetén és hasonló érvelések indítónak ama vállalatra, melyet ma megkezdek. Meg akarom ugyanis kisérleni a theologiát némi') Ugyanott. 330 1. 2) Azon elégtelen eljárásnak, melylyel a francia eklektikus iskola a kinyilatkoztatást és tudományt elválasztani és egyszersmind ogyesiteni is iparkodik, példájául szolgáljon Damiron: „Essai sur l’Histoire de la Philosophie en France.“ Bruxelles. 1829.471—474 1. vagy Carové : „Der Saint Simonismus und die neuere Philosophie.“ Leipzig. 1831. 42. 1. műve.
