Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz
3 leg a többi tudomány körébe vonni, a mennyiben megmutatom, mily szépen világítják, gyámolítják és díszesítik ezek azt ; iparkodom bebizonyítani, mily méltányos volna, hogy a bölcsész ennek határozatai előtt meghajoljon azon meggyőződésben, hogy lui tatásai által ezt csak megerősíti ; szándékom a kinyilatkoztatott é3 kutatás által megismert igazságok öszhangzását kimutatni, és olyan, habár tökéletlen képet előállítani, minőt Homér az ő hősének pajzsára ir : t. i. képet, mely oly mennyei dolgokat és mozgalmakat ábrázol, melyek felsőbb világhoz tartoznak, körülvéve és feldíszítve inkább földi és mindennapias ügyekezetek rajzolataival. A jelen előadások célja e szerént kimutatni a tudományok haladása és a keresztény igazságok fejlődése között létező Ö3zhang- zást. Mielőtt azonban tovább mennék, legyen szabad kutatásaim célját és határait kijelölni. Már tárgyam megnevezéséből is kitűnik, hogy nem szándékom a természeti (naturalis) theologia dúsan müveit terére lépni, vagy a tudomány haladását bizonyítékul felhasználni egy bölcs és mindent igazgató gondviselés mellett. Csak a kinyilatkoztatott egélyröl s ama bizonyitékokról akarok szólni, melyeket a kereszténység a természet rendje és az emberi események folyamatával való számtalan érintkezésében nyert. S ha e szót : bizonyíték, használom, igen tág és általános értelemben veszem. Mert mindannak, mi valami szentirási elbeszélés igazsága mellett szól, főleg ha az csupán emberi vélekedés szerént valószinütlen,— vagy más tényekkel meg nem egyeztethetőnek látszik, nézetem szerént arra is kell szolgálnia, hogy a kereszténység bizonyitékainak ösz- szegét szaporítsa, minthogy ezek tulajdonképen ama könyvek hitelességén alapszanak. Minden fölfedezés, pl. hogy valamely jelentéktelen keltezés (datum), mely eddig megfejthetlen volt, egészen helyes, azon kívül, hogy az illető pontra nézve megnyugtat, jóval nagyobb szellemi súlyt nyer az által, hogy más helyek bizonyossága iránt is bizalmat kelt. Miért is valamely hosszas kutatást, mely látszólag csekély fontosságú fölfedezésre vezet, inkább az összhatás, mintsem közvetlen eredményei után kell megítélni. Mig azonban, a mint megjegyeztük, azoknak érdeke, kik az igazságot keresik, úgy hozza magával, hogy bizonyítékaikat a lehetőségig általánosítsák és minél szélesb alapon foglaljanak állást, — a támadók mindig egyes ellenvetések- és részletes aláaknázásokban biznak. És ez volt a mesterfogás, melylyel eleitől fogva éltek. 1 *
