Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)

Első eléadás: A hasonltó nyelvészetről. I. Szakasz

Első előadás.

A hasonlít« nyelvészetről.

I. SZAKASZ.

Ha Isten müveit a látható és szellemi világban nem úgy, miként most romok- és apró töredékekben látjuk, hanem amint egymással össze vannak szőve az általános öszbangzat nagy hálózatában szemlélhetnők ; ha szellemünk annak minden részét általános és különös összeköttetései-, viszonylatai-és arányaival együtt felfoghatná, minden bizonynyal kitűnnék, hogy az általa alapított egély az egyetemes tervhez oly tökélyesen hozzá tartozik és illik, oly nélkülözhetlen benne, hogy ha valamikép elvétethetnék, minden zavar- és bomlásnak indulna. S a természet egész rende- és szervezetével való összeszövődésének ilyetén szemlélete kétségkívül legmeggyőzőbb lenne minden bizonyíték között, melyek igazsága mellett fölhozhatok. De a természet és ember működési módja között az a nagy különbség létezik, hogy mig amaz müvének minden részét egy időben képezi és alakítja, ez egyszerre csak egyetlen egy rész befejezésével foglalkozhatik '); és mert ez okból kutatásainkban egymásután és elkülönitve csak egyes okokat és bizonyítékokat vehetünk fontolóra, összhatásuk az által nagyon is gyen- gíttetik. Mert amint a jeles Baco helyesen megjegyzi : „Minden csekélyebb ellenvetés megcáfolása- és mellőzésére a valódi és leg- *)

*) „Mert midőn a művész képet farag vagy vés, csak azon részét alakítja, melyen dolgozik, és egyéb semmit ; ha ellenben a természet virágot, vagy élő lényt hoz létre, egyidőben szüli és alkotja minden résznek csiráját.“ Baco. „D e augmento scient.“ Oxf. 1640. L. VII. 360 1.

1