de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

29

kus.“ De, — úgymond Fleury — e vélemény Rómában és Franciaországban elvettetett.

E véleményben tehát mindaz megvan, miért kárhoztatást érdemel; de ha az egyház kormányzata nem aristokratikus: úgy bizonyára monarchikus, s ha monarchikus, a mint bizonyosan s cáfolatlatiul az, mely tekintélyhez fogják akkor végzéseit fölebbezni ?

Kisértsétek meg a keresztény világot patriarkátusokra osztani, a mint kelet szakadár egyházai akarják : úgy e föltevés szerént valamennyi pátriárka azon kiváltságokkal fog rendelkezni, melyeket a pápának tulajdonítunk; s az ö végzéseiktől hasonlag nem lehet fellebbezni, mert mindig kell egy pontnak lenni, melyen az ember megállapodjék. A főhatalom meg leend osztva, de mindig fel fogják találni, csak meg kell másítani a hitvallást s mondani : Hiszek felosztott s független egyházakban.

Ez ijesztő eszméig fogja magát mindenki ragadtatva látni ; nemsokára azonban a világi fejedelmek még tovább fogják azt vinni, mennyiben igen keveset törődve e hiábavaló pátriárkái felosztással, részletes egyházaik függetlenségét megalapitani, s végre magán a pátriárkán is túladni el nem mulasztandják, a mint ez Oroszországban történt ; úgy, hogy egy csalhatlanság helyett, melyet mint túlságosan nagy kiváltságot elvetnek, annyi lesz, a hányat a politikának fog tetszeni az álladalmak felosztása által teremteni. A vallásbeli főhatalom — először is a pápáról a pátriárkákra szállva, ezekről majd a zsinatokra megy át, s az egész az angol fenhatósággal s a tiszta protestantismussal fog végződni. Ez állapot elkerülhetlen s mindenütt, hol a pápa nem kormányoz, előbb-utóbb be fog következni.

Ha csak egyszer is megengedjük a pápa végzéseitől a föleb- bezést : többé nincs kormányzat, nincs egység, nincs látható egyház.

Az ily világos elveket nem vevék kellő figyelembe, s innen van, hogy első rendű hittudósok is, minők például Bossuet és Fleury, annyira tévedtek a csalhatlanság eszméje körül, hogy bármely jó érzelmű világi is mosolyoghat azok olvasásánál.

Az első egész komolysággal azt mondja nekünk, hogy a