de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

28

isteni ígéret sem adatott a pápának : ö, mégis mint legfőbb bíróság, csalhatlan volna, vagy legalább olyannak tekintetnék ; mert minden végzés, melytől nem lehet többé fölebbezni, igazságosnak tartatik s kell is tartatnia minden emberi társaságban, minden gondolható kormányforma alatt ; és minden valódi államférfi meg fog érteni engemet, ha mondom, hogy nemcsak arról van szó, csalhatlan-e a pápa, hanem, vájjon ke 11 -e csalhatlan nak lennie.

Kinek joga volna a pápának azt mondani, hogy tévedett, annak ugyanazon oknál fogva joga volna neki az engedelmességet is felmondani ; s ezzel a főhatalom (vagy esalhatlanság) meg volna semmisítve. Ez alapeszme oly találó, hogy századunk legtndósabb protestánsainak egyikel) értekezést irt annak bebizonyítására, hogy a pápától való föllebbezés az egy- begyülendő zsinathoz, a látható egységet lerontja. Mi sem igazabb ennél; mert állandó, szükséges kormánytól nem lehet — a társaság feloszlásának veszélye nélkül — változékony kormányhoz fölebbezni.

íme tehát egy részről Mosheim, ki győzhetlen érvekkel bizonyítja, hogy a fölebbezés a jövő zsinathoz az egyház látható egységét, azaz először a katholicismust, nemsokára azután pedig magát a kereszténységet lerontja; más részről pedig Fleury, ki felsorolván egyháza szabadalmait azt mondja : mi hiszszük, hogy szadad a pápától a jövő zsinathoz fölebbezni, daczára äl. Pius s

II. Gyula bulláinak, melyek azt kárhoztatták a)

Meg kell vallani, hogy megdöbbentő jelenet, midőn e francia tudósok — nemzeti túlkapásaiktól elragadtatva, magukat végül protestáns hittudósoktól látják cáfoltatni. En legalább azt óhajtanám, hogy e jelenet csak egyszer fordult légyen elő.

Az ujitók, kik Mosheim szeme előtt lebegtek, azt álliták : „miszerént a pápának csupán az áll jogában, hogy a zsinatokon elnökösködjék, és hogy az egyház kormányformája aristokrati') Laur. Mosheimii dissert, de appel, ad eoneil. univ. Ecclesiae unitatem spectabilem tollentibus (Marchetti tudor müvében II. k. 258. 1.)

2) Fleury, sur les libertés de l’eglise gallicane. Houv. opusc. Paris 180.7. In 12. p. 30.