de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Negyedik könyv. A pápa viszonya az ugynevezett szakadár egyházakhoz fejezet

338

séges, a mint valóban az is, hogy — ha szabad e kifejezéssel élni — valamely roppant test utolsó ereiben is ugyanazon vér kerengjen, úgy mindazon tökéletlenségeket, melyek a politikai rendben a római theokratia e neméből származnának, csak azon nedvességnek kellene tekinteni, melyet például valamely gőzgép az őt magában foglaló hajóban hoz létre.

A második megjegyzés az, hogy a pápák kormányzása a többihez hasonló egyeduralom, ha egyetlen ember kormányzásánál egyébnek nem tekintjük. Már pedig minő bajok származnak még a legtökéletesben szervezett egyeduralomból is ? Az erkölcsi könyvek tömvék az udvar és az udvaroncok elleni csípős gunynyal. Kifogyhatlanok az emberek, midőn az udvaroncok kétszinüségét, hűtlenségét és romlottságát ostorozzák; és Voltaire bizonyosan nem gondolt a pápákra, mikor annyi illemmel igy kiáltott fel :

Égi bölcseség ! bár oly mély belátásod :

Aljas, zsarnokokra bíztad e világot ! *)

Azonban, ha kimerítettük a bírálat minden nemét, és ha méltányosan a mérleg másik serpenyőjébe vetettük az egyeduralom minden előnyét,végre is, mi az utolsó eredmény? Hogy ez a legjobb, legtartósabb és az ember természetének legmegfelelőbb kormányforma. Ily módon Ítéljünk a római udvarról is. Ez egyeduralom, mely kormányforma egyedül alkalmas a kath. egyház kormányzására; és bár mekkora legyen ez egyeduralom fölénye a többi fölött :a) lehetetlen, hogy az emberi szenvedélyek ne forrongjanak a

') Ellenkezőleg, a mostani Rómáról szólva, azt mondta, hogy A nép békés és bölcs kormánya alatt Nem hódító, de sokkal boldogabb.

l) A pápai kormányforma az egyedüli a világon, melynek soha sem volt mintája, valamint solia sem kellene utánzásra találnia. Választó egyeduralom, melynek képviselőjét, ki mindig előhaladt korú és mindig nőtlen, előde által választott kis számú választók jelölik ki, kik mindannyian hozzá hasonlóan nőtlenek, és kik tekintet nélkül a születésre, a vagyonra sőt a hazára is — lettek választva.

Ha figyelmesen vizsgáljuk e kormányformát, azt fogjuk találni, hogy ment a választó egyeduralom hiányaitól, a nélkül, hogy az örökösödési egyeduralom előnyeit nélkülözné.