de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
135 des opinions religieuses cimü munkájában azt mondja : Ideje már, hogy megkérdezzük a római egyházat, miért köti le magát annyiraegy ismeretlen nyelv hasnálatához stb. ; ellenkezőleg, valóban itt van már az ideje, hogy ne beszéljünk erről neki többet, vagy, ha beszélünk, ezt azért tegyük, hogy mély bölcseségét elismerjük és magasztaljuk. Mily dicső eszme ! az egyetemes egyháznak egyetemes nyelve van ! Egyik sarktól a másikig bármely latin szer- tartásu egyházba lépjen be a katholikus, mindenütt otthon van, s mit sem talál, mi idegen volna szemeiben. Ha belép, azt hallja, mit egész életében hallott ; egyesítheti szavait testvéreiével. Megérti őket és megértik őt ; felkiálthat : Róma egészen jelen van mindenütt, egészen, bárhol legyek. A testvériség, mely közös nyelvből ered, végtelen erősségű titkos kötelék. A IX-ik században a gyönge VIII. János pápa megengedte a szlávoknak, hogy honi nyelvökön végezzék isteni tisztelőtöket; mi még különösebbnek tetszik, ha ugyan e pápa 195-ik levelét olvassuk, hol engedményezése káros voltát saját maga beismeri. VII. Gergely visszavonta az engedményt ; de az oroszokra nézve már későn volt, s tudjuk, hogy ez mennyibe került e nagy nemzetnek. Ha a latin nyelv Kievben, Nowgoródban és Moszkvában megszilárdult volna, sohasem nyomták volna el azt a hires szlávok, Rómának nyelvrokonai, sohasem vetették volna magukat ama romlásnak indult birodalom korcs görögjeinek karjaiba, kiknek története, ha nem is iszonyt, bizonyára szánalmat gerjeszt a kebelben. Mi sem versenyezhet a latin nyelv méltóságával. Királyi nép beszélte e nyelvet, ez nyomta rá a nagyság azon jellegét, mely egyetlen az emberi nyelv történetében s melyet maguk a legtökélyesebb nyelvek sem bírtak soha elérni. A majestas szó egyedül a latin nyelvben lelhető fel. Görögország e szót nem ismerte ; és épen a majestas volt az, mely miatt Rómának a tudomány és harc terén egyaránt alá lön vetve. ') Uralomra ') Fatale id Graeciae videtur, ut cum Majestatis ignoraret no- men, sola hac quemadmodum in castris, ita in poesi caederetur. Quod quid sit, ac quanti, nec intelligunt qui alia non pauca sciunt, nec ignorant, qui
