de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

120

Ha valamely olvasó azon kételyeket meg akarná vizsgálni, melyeket néhány iró a VI. közzsinat okmányainak és Honorius leveleinek hamisítása iránt támasztott, úgy gondolom, igen jól cselekednék, ha azon megjegyzéseket, melyeket ép most teendő vagyok, mindig szemei előtt tartaná. Mi engemet illet, nekem nincs időm arra, hogy e fölösleges kérdés vizsgálatába bocsátkozzam.

XVI. FEJEZET.

Felelet néhány ellenvetésre.

Hiába jajveszékel bárki is kényuralom ellen. Vagy talán kényuralom és mérsékelt monarchia egy és ugyanaz ? Mellőzzük, ha úgy tetszik, a hitágazatot s tekintsük a dolgot pusztán politikailag. A pápa e szempontból nem tulajdonít magának más csalhatlanságot, csak azt, mely minden fejedelmet megillet. Szeretném tudni, milly ellenvetést sugallhatott Bossuet lángelméje a pápák föltétien felsősége ellen, melyet még a legsilányabb elme is ne fordíthatott volna azonnal és előnyösen

XIV. Lajos ellen.

„Nincs ürügy, nincs ok, mely a lázadásokat igazolhatná ; az Ég rendelését s a Mindenható jellegét minden fejedelemben, bármilyen legyen is az, tisztelnünk kell, mert az egyház legszebb kora azt még az Evangéliumot üldöző fejedelmekben is szentnek és sérthetlennek tünteti föl... . Merem állítani, hogy azon kegyetlen üldözésekben, melyeket, Jézusért harcolva, annyi századon át zúgolódás nélkül tűr, nem kevésbé küzd

azon fejedelmek tekintélyéért is, kik üldözik

.........Vagy nem

harcol-e az a törvényes tekintély mellett, ki attól zúgolódás nélkül eltűr mindent.“ *)

•) Sermon sur l’unité, I-er point. - Plato és Cicero, kik mindketten köztársaságban írtak, megdönthetien alapelvül állítják föl, hogy ha szóval meggyőzni nem képes az ember a népet, joga nincs azterővel kényszerít ni. Ez alapelv minden kormányról áll, csak