de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet
119 mint az erkölcsnek és becsületességnek, melylyel a kéziratok iránt viseltetni tartozunk, hiánya, roppant könnyűséget és ingert szült az irományok meghamisítására. E könnyűséget tetőpontra emelé az Írás anyaga. Mert, ha viaszszal beeresztett táblákra írtak, csak az iróvesszöt ke 11 e megfőrditni ]) és észrevétlenül törülhettek, változtathattak vagy írhattak oda mást. Ha pedig bőrre (in membranis) irt az ember, az még roszabb vala, oly könnyű volt azon vakarni és törülni. Mi ismeretesebb a régészek előtt, mint azok a szerencsétlen palympsestek, melyek még ma is fájdalommal töltenek el bennünket, midőn látnunk engedik, hogy az ókor anuyi mestermüvét törülték el és semmisítették meg, hogy helyet készítsenek valamely család meséinek és számadásainak ? A nyomdászat végképen lehetetlenné tette napjainkban a kormányokat és nemzeteket érdeklő fontos okmányok meghamisítását ; és mi a magánosok iratait illeti, a hamisítás itt is csak egy sor, néha csak egy szó megváltoztatására, kitörlésére, vagy közbecsusztatására stb. szorítkozik. A leggonoszabb s legügyesebb kéz is gátolva van Írásmódunk és méginkább csodálatos papirosunk által, mely a Gondviselés kitűnő ajándéka, melyben rendkívüli kapcsolattal a tartósság a romlandósággal egyesül, mely magába veszi az emberi gondolatot és nem engedi azt nyom nélkül megváltoztatni, vagy mig meg nem romlik, eltűnni. Egész terjedelmében hamisított végrendelet, függelék, szerződvény ma már oly tünemény, melyet akárhány öreg tisztviselő sem látott soha; a régiek ezt általános vétségnek tartották, mint ezt Justinián codexében, ha végig lapozzuk, a hamisításokról szóló titulusban láthatjuk. Mindezen okból az következik, hogy valahányszor az ókor egyik vagy másik emlékét egészben vagy részben gyanú terheli, e föltevést elhanyagolni soha sem szabad ; sőt, ha találóan és meggyőzőleg bebizonyul, hogy a bosszú, gyűlölet, nemzeti büszkeség sat., vad szenvedélyének emlékében feküdt a hamisítás, a gyanú valósággá növi ki magát. ') Saepe stylum vertas. (Hör.)
