Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Negyvenötödik fejezet
76 I Annyi akadály dacára, melyeket a protestantismus háborgó szelleme ellenük gördített, a kath. missiók mindamellett végrehajtották a legterhesebb vállalatokat s csodadolgokat műveltek, melyek az újabb történelem egyik legszebb lapját képezik ; nem lehet mindazonáltal tagadni, hogy sokkal több történt volna, ha Olasz, Spanyol, Portugal s Franciaországgal egész Németország, a főállamok, Angolország s éjszak egyéb nemzetei egyesültek volna. Ezen szövetkezés természetes alapokon nyugovék s el nem maradhatott, ha azt a Lutherféle szakadás lehetetlenné nem teszi. Ezen kívül megjegyzendő, hogy e szerencsétlen esemény nemcsak megakadályozta a szövetséget, hanem azt is eszközölte, hogy maguk a katholikus nemzetek sem ajálhaták fel segédforrásaik legnagyobb részét a világ megtérítésének, újjászületésének nagy munkájára, hanem a vallási háborúk és polgári lázadások miatt szünet nélkül fegyverben kelle állniok. Azon időben a szerzetesrendek képezék az egyház jobb kezét, mely miután Európában szilárd alapot nyert s a társadalmi újjáalakulás müvét kielégitőleg befejezte, működését a hitetlen nemzetekre terjesztette volna ki. Ha az egyház első századaiban lefolyt eseményekre egy futólagos pillantást vetünk, s azokat a jelenkoriakkal összehasonlítjuk, úgy találjuk, hogy az utolsó századokban valami hathatós oknak kellett a vallás terjedését akadályoznia. Látjuk a kereszténységet föllépni és az emberek minden segélye nélkül, a bálványozó fejedelmek, tudósok, papok, a szenvedélyek minden ellentörekvése s a pokol minden álnoksága dacára gyorsan terjedni. Csak tegnapi még, s már is hatalmas és a romai birodalom minden részében uralkodik ; különböző ajkú és szokásu s műveltségű népek elpártolnak a hamis istenek szolgálatától s Jézus Krisztus religió- jához szegődnek. Maguk a barbárok, e féktelen, vad s szilaj lóhoz hasonló népek meghallgatják a körükbe jött hitküldéreket, meghajtják fejőket s a győzelem s hódítás mámorában a legyőzőitek és meghódítottak hitét veszik föl. A kereszténység az utolsó századokban kizárólagos uralmat nyert Europa felett s még sem sikerült a közelfekvő Afrika s Ázsia partjain újonnan megerősödnie. Amerika nagyobb része ugyan kereszténynyé lön, azonban meg kell itt jegyeznünk, hogy azon égöv népei leigáztattak ; hogy ott a hóditó nemzetek maguk alkották azon kormányformát, mely azután századokig fennállt ; hogy az európai nemzetek seregeikkel és gyarmataikkal özönlék el az uj világrészt ; és hogy ennek követ-
