Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Negyvenharmadik fejezet
46 emlékezetünkbe. Mi több, kelet egyik nagy részében fenmaradt a kereszténység, csakhogy a Romától elszakadt kereszténység, s igy képtelennek látjuk arra, hogy ujjáalakítólag, vagy uj életre keltő- leg hathasson. A politika kezet nyujta neki, paizsával fedezé, azonban a kegyelt nemzet gyönge, nem birja magát egyenesen fentar- tani, hulla ő, melytől már semmit sem remélhetni, nem Lázár, ki megérté a mindenható szózatot : L á z á r ! jöjj elé! Lazare! veni foras! E nyugtalanság, e fáradhatlanság, e buzgó igyekezet nagy és boldog jövő után, az erkölcsi javulás eme vágya, az eszmék tágítása és tisztázása, s az intézmények tökéletesítése után az európai népélet ezen egyik legkitűnőbb jelensége, azon időben, melyről szólunk, erőszakos utón nyilvánult. Mit sem szólok azon idők hadi és államtörténetéről, mely elég bizonyságot nyújtana ez igazság mellett, hanem csupán azon tényekre szorítkozom, melyek vallási és társadalmi jellegüknél fogva a jelen kérdéssel legközelebb összefüggnek. A szellem rettenetes tettereje, munkás tevékenysége, a leghatalmasabb szenvedélyek egyidejű ki fej lése, élénk függetlenségi vágy, erős előszeretet erőszakos eszközök alkalmazása iránt, — rendkívüli térítői buzgalom ; tudatlanság egyesülve ismeretszomjjal, mi több, lelkesültséggel és rajongással mindaz iránt, mi a tudomány nevét viseli ; a nemesi és születési cim nagyrabecsülése, demokratikus érzület és mély tisztelet mellett az érdem iránt, bárhol vala is az található; gyermekded nyíltság, határtalan könnyenhivőség, s egyúttal a legkonokabb makacsság, a legnyakasabb ellenmondásvágy, rettenetes hajthatlanság ; erkölcsi romlottság és féktelenség kapcsolatban az erény csodálásával, a legszigorúbb vezeklés iránti bajiam a legritkább erkölcsök és szokások iránti előszeretettel : ezek a vonások, melyeket a történelem ama népeken szemünk elé tár. Ily vegyülék első tekintetre idegenszerünek fog tetszeni, pedig mi sem volt természetesebb, a dolgok nem alakulhattak másképen. Az államok bizonyos elvek és különös viszonyok befolyása alatt képződnek, melyektől tervezetüket, jellegöket és kül- alakjokat nyerik. Ugyanaz, mi az egyeduél fenforog, történik a társadalomban is, nevelés, oktatás, természeti tulajdonok és ezer más physikai és erkölcsi körülmények együttvéve egész sereg befolyást képeznek, melyekből a legkülönbözőbb és egyszersmind legellenmondóbb sajátságok keletkeznek. Az európai népeknél az
