Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Hetvenegyedik fejezet
387 vagy a történelmet illetőleg fontos volna? De mely tudós nem kereste mindezt ismételten szent Bernât hallhatatlan irataiban ? Nincs az egyháznak, kora eretnekei ellen vitt harcában magasz- tosabb megtestesülése a clairvanx-i nagy apátnál, ki minden újító ellen előharcosul lép fel, és úgyszólván a katkolika hit nevében beszél. Nem akadhatunk az eszméknek, az érzelmeknek, melyeket az egyház törekedett gerjeszteni és terjeszteni, méltóbb képviselőjére, vagy ama kifejtésnek, melyet az emberi szellem a katholicis- mus vezetése mellett ért el, hűbb kifejezésére. Időzzünk kissé ez óriási oszlop vizsgálatánál, mely kora minden endékoszlopa felett megmérhetlen magasságig emelkedik ; ezen rendkívüli embernél, ki a világot dicsőségével betölti, szavával felmagasztalja, fölényével kormányozza ; ki a homályt megvilágosítja, ki titokteljes láncként kapcsolja össze Jeromos és Ágostonnak, és Bossuet és Bourdalouenak oly távol eső korát. Körűié ernyedés és erkölcsi romlás uralkodik, ő pedig a legszigorúbb zárdái fegyelemmel, a legszeplőtlenebb erkölcsi tisztasággal védi magát támadásai ellen ; mindenütt elharapódzott a tudatlanság, ö pedig éjjel-nappal tanul, hogy szellemét felvilágosítsa ; hamis és csalóka tudás törekszik a valódi tudományosság helyébe furakodni, ő fölismeri és megveti azt, és sasszeme első tekintete fölfedezi, hogy az igazság napja e bolygófénytől, az elménckedések és dőreségek ez alaktalan vegyü- lékétöl, melyet korának emberei bölcsészeinek neveztek, mérhet- lenül távol áll. Ha valahol találkozott akkor hasznos tudomány, úgy csak a szentirásban, a szent atyák irataiban volt az található, és szent Bernât tartózkodás nélkül szentelé magát e tanulmánynak. A helyett, hogy azon könnyelmű fecsegőktöl kérne tanácsot, kik az iskolákban szószátyárság és szőrszálhasogatással ragyogtak, a zárda csendjében, az egyházak magasztos fensége alatt tud ö tanítót találni ; és ha ezeket elhagyja, az csak azért történik, hogy a természet nagy könyvébe pillantson, hogy az örök igazságokról a vadon magányában, vagy mint maga mondja, a bükkerdők közepeit elmélkedjék. E nagy embernek tehát, minthogy tulemelkedett korának előítéletein, sikerült a bajt kikerülnie, melynek a többiek az épen uralkodó irány folytán alá voltak vetve, mely a képzelmet és érzelmet elfojtá, az Ítéletet tévútra vezérlé, az észt szerfölött megfeszítő, s az elveket fonákokká és tévesekké tévé. Olvassátok a clairvauxi szent apát müveit, és azonnal észre fogjátok venni, hogy minden 25*