Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Hatvanadik fejezet

274

Ha azon kor iratait olvassuk , kétségbevonhatlannak fogjuk találni, hogy a népnek joga van igazságos bánásmódban részesülni, semmiféle elnyomástól nem sanyargattatni, aránytalan adókkal nem terheltetni, és semmi olyanra nem köteleztetni, mi nem észszerű és a közjót nem mozdítja elő ; vagyis mindazon alapelveket felállítva s elismerve, melyeken a törvények és erkölcsöknek, a polgári szabadság leendő szerzőinek nyugodniok kelle. És ez oly mérvben bizonyult be, hogy a hol csak a körülmények engedték, ezen alapelvek a legnagyobb gyorsasággal terjeszkedtek, sokfélekép és terjedelmesen használatba jöttek, és a polgári szabadság az uj Europa népei közt oly mély gyökeret vert, hogy soha többé ki nem irtathatott és mind a vegyes, mind a korlátlan kormányok alatt fenmaradt.

Azon állítás bebizonyítására, hogy a népnek kedvező eszmék a kereszténységből eredtek, csak egy érvet akarok felhozni, mely döntőnek látszik. Azon időben az iskolák falai közt az aristotelesi bölcsészet uralkodott. Aristotelest irányadó tekintélynek tartották, őt kiválólag bölcsésznek nevezték, és müveinek helyes magyarázatát az e téren elérhető tetőpontnak tekinték. Mindamellett megjegyzendő, hogy Stagira bölcsészének alapelvei a társadalmi intézményeket illetőleg nem jutottak érvényre, és a keresztény irók az emberiséget magasztosabb és nemesebb szempontból tekintették. Azon lealacsonyító tant, mely szerént némely emberek csak szolgaságra születtek, és ezen állapotra minden törvényhozás előtt magától a természettől lönnek kárhoztatva ; azon rettentő elveket a gyermekgyilkosságról, amaz elméleteket, melyek egy tollvonással a kézműves osztály minden tagját méltatlannak nyilvánították a polgári jogra, szóval azon igazolhatlan rendszereket, melyeket a régi bölcsészek kortársaik nézeteiből majdnem észrevétlenül felállítottak, miudezt a keresztény bölcsészek elvetették. Az, ki Aristo- les kormány tanát olvasta, rögtön a bibliát vagy egy szentatya müveit vévé kezébe ; nagy vala egy Aristoteles tekintélye, de sokkal nagyobb volt az egyházé ; a pogány iró kifejezéseit vagy mérsékelni, vagy mellőzni kellett, mindkét esetben az emberiség jogai sértetlenek maradtak, mit a katb. hit túlsúlyának köszönhetőnek.

Azon okokhoz, melyek a nép fejlődését leginkább akadályozzák, minthogy az ország lakóinak többségét soha sem engedik a lealacsonyodás és szolgaság állapotából kiemelkedni, a kasztrend-