Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenhatodik fejezet
238 gyanakvó elövigyázati rendszabályokat léptet életbe, melyek könnyen zsarnokiakká fajulnak; tehát oly bünmerény, mely a zsarnokság túlzott gyiilölésén alapszik, csak azt eredményezheti, hogy ez még önkényibb és nyomasztóbb lesz. A mostani népek hálát adhatnak a katbolika egyháznak, hogy e szent és üdvös alapelvet felállította; ki azt értéke szerént becsülni nem tudja,ki a romai birodalom vagy a barbár királyság rémjeleneteit óhajtja vissza, alacsony gondolkozásmódot és durva érzést árul el. Tapasztaltuk s máig is tapasztaljuk, hogy nagy nemzetek a kath. alapelvet megvetvén, borzasztó rázkódtatásokat szenvedtek. Az utóbbi három század története és a jelen tapasztalás arról tanúskodnak, hogy az egyház e magasztos tanát, a fenyegető veszélyeket előre látva, adá a népeknek. Ebben épen semmi hízelgő nincs a királyokra nézve, miután nem egyedül nekik van hasznukra e tan ; e tétel általános, egybe van foglalva abban minden személy, mely bármi cim alatt gyakorolja a főhatalmat, legyen az uralkodás formája bárminő is, a minden oroszok cárjától, a legszabadabb demokratikus köztársaság elnökéig. Említésre méltó, hogy a mostani forradalmi alapból fejlett kormányszervezetek öntudatlanul is ünnepélyesen hódoltak e kath. tannak, a mennyiben a fejedelem személyét ezek is szentnek és sérthetlennek nyilatkoztatták. Mi egyebet jelent ez, mint annak szükségességét, hogy a fejedelem személyét biztos védpaizs alá kell helyezni ? Szemére hánytátok az egyháznak, hogy a királyok személyét védte, és ti sérhetetlennek nyilvánítjátok; a király fel- lcenetésének szertartásait kigunyoltátok, és személyét szentnek nyilvánítjátok. Az egyház tanaiban és törvényeiben az örök igazsággal mily államtudomány alapelveinek kelle egyesülniük, miután kényszerítve voltatok őt utánozni; csakhogy ti puszta emberi akarat müveiül állítottátok fel azt, mit az egyház az isteni akarat müvének hirdetett. Ha azonban a legfőbb hatalom jogaival minden felelősség nélkül visszaél, ha azokat kellő határaikon tulviszi, ha az alapjogokat lábbal tiporja, a vallást üldözi, az erkölcsiséget aláássa, a nyilvános illemet gúnyolja, a polgárok becsületén csorbát ejt, igazságtalan és túlzott adót követel, a tulajdonjogot megsérti, a nemzet örökségét áruba bocsátja, a tartományokat eldarabolja, és népeit szégyenbe és bukásba dönti, még akkor is engedelmességet követel a katholicismus ? Ily esetben is megtiltja az ellen-
