Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Harmincnyolcadik fejezet
10 épen úgy, mint szerencsétlenség idején ; akkor, midőn e társulatok nagy tisztelet tárgyai voltak szintúgy, mint midőn üldözés, gúny és rágalom érte őket. Lehet-e meggyőzőbb bizonyíték arra nézve, hogy e testületek és az egyház között legbensőbb viszony van ? Lehet-e világosabb jelenség arra, hogy ezek az egyházzal szemben ennek sziikségképi gyümölcsei ? A természeti világban ép úgy, mint az erkölcsiben a tünemények egymástól való függésének jeléül tekintjük azt, ha folyton következik egyik a másik után ; ha a tünemények olynemüek, hogy az ok és okozat viszonya bennök fennállhat, s az egyik lényegében feltalálhatók azon kellékek, melyeknek a másikat létesíteniük kelle, akkor az elsőt oknak, a másodikat okozatnak nevezzük. Bárhol tűnik is fel Jézus Krisztus vallása, egy vagy más alakban feltűnnek a vallási társulatok is ; következéskép ezek szükségképi okozatai az elsőnek. Nem tudom, mit fognak válaszolni elleneink ily döntő bizonyítékra. Ha a kérdést ily szempontból tekintjük, önként következik : miért részesültek a vallási társulatok állandóan a pápák védelmében és kegyében. A pápa, az egyház látható feje, ennek éltető szelleme szerént cselekszik ; s bizonyára nem a pápa rendelé, hogy az embereket tökélyre vezető eszközök egyik leghatalmasbika abban álljon, hogy bizonyos szabályok alatt az isteni Mester tana szerént társulatokban egyesüljenek. Ezt az Örökkévaló rendelte igy végétjén bölcsesége titkos végzéseiben, s a pápák eljárása nem tehetett a Magasságbeli akaratja ellenére. Azt is állították, hogy itt önző érdekek játszók a főszerepet, s a pápák politikája a szerzetesrendekben hatalmas eszközt talált önfentartására, s világi tekintély szerzésére. Igen, tehát a hívők egyletei az első időkben, a zárdák kelet magányos pusztáiban, annyi társulat, melynek nem volt más célja, mint tagtársainak megszentelése, s az emberiségre nehezülő néhány súlyos hajnak enyhítése és megkönnyítése — szintén valamely álnok politikának voltak szennyes eszközei ? Ily általános, ily nagyszerű, ily jótékony tüneményt önző célok és kisszerű tervezetek meg nem magyaráznak ; magasabb, nemesebb eredete van annak, s ki nem találja azt az égben, legalább valami nagyobban keresse, mint egyes ember céljaiban, vagy valamely udvar politikájában ; magas eszmékben, magasztos érzetekben kell azt keresnie, melyek, ha nem érnek is fel az égbe, legalább a föld nagyobb részét átfogják ; azon gondolatok egyikében, melyek az emberi nem sorsát döntik el,