Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenötödik fejezet
226 mennek e tekintetben a katholikus tanok ? Ezek ama pontok, melyeket vizsgálnunk kell. Mindenek előtt azok tanát kell mint hamisat visszautasítanunk, kik azt állítják, hogy a kormánynak azon egyedüli okból, mert létezik, pusztán e tény tekintetéből még akkor is, ha jogtalannak tartjuk, engedelmességgel tartozunk. Ez ellenmond a józan észnek, és ezt a katholicismus soha sem tanította. Ha az egyház engedelmességet hirdet az elüljárók iránt, mindig a jogos elüljá- rókat érti, és a katholika hittanban nincs helye ama fonák nézetnek, mely szerént puszta tény szülné a jogot. Ha valóban minden fennálló kormánynak, legyen az bár jogtalan, engedelmességgel tartoznánk, s valóban nem lenne megengedve neki ellenállani : akkor a jogtalan kormánynak tényleg joga lenne parancsolni, mert az engedelmesség kötelme a parancso- lási jogot tételezi föl ; s igy minden jogtalan kormány jogos lenne pusztán fennállása erejénél fogva. Akkor minden trónrablás meg volna engedve, a népek leghősiebb ellenállása gonosztett, és a világ az erősebb zsákmánya lenne. Nem ! hamis e lealacsonyító tan, mely a jogosságot a trónrabló dicsvágyának sikere szerént határozza meg, e tan, mely bármily bitorló által léig ázott és meggyőzött népnek ezt kiáltja : „Engedelmeskedjél zsarnokodnak, jogai hatalmán, kötelmeid tehetetlenségeden alapszanak.“ Nem ! hamis e tan, mely történelmünk legtündöklőbb lapjai egyikét tépné ki, hol Spanyolország a trónbitorló erőszakos hatalma ellen kel föl, hat éven át harcol fiiggetlenségeért, és végre Europa meggyőzőjét leveri. Ha Napóleon hatalma nálunk meggyökeredzik vala, a spanyol népnek azután is ugyanolyan joga lett volna fellázadni, mint 1808-ban; a győzelem a trónrablást nem jogszerü- sitette volna. A május 2-án elhullt véráldozatok Murat hatalmát nem igazolták és ha a Pradóban végbement rémjelenetek az egész félszigeten ismétlődtek volna is, a honvédek vére, míg a trónbitorlót és eszközeit eltörölhetlen gyalázattal bélyegzé, a jogos trón és a nemzet függetlensége ügyében történt fölkelés szent jogát csak még inkább megerősíté. Ismételjük , hogy a puszta tény sem a nyilvános, sem a magányos élet terén nem szül jogot, és azon pillanatban, melyben ezen alapelv érvényre jutna, az ész és igazságosság eszméje eltűnnék a föld színéről. Azok, kik e szerencsétlen tannal talán a kormányoknak akartak hizelegni, nem gondolták meg, hogy ez által