Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenharmadik fejezet
198 doníttatnak, melyeknél fogva a népek szabadságát korlátozhatná, vagy megsemmisitetné. is érzéki indokok által biratnak, mint az állatok, ez indokoknak vagy büntetéseknek napról napra félelmesebbekké kell válniok, nehogy szokás által benyomásuk hatalmát elveszítsék. A kér. religiónak, mely az akarat szabadságát tanítja, s csodálatraméltóan magyarázza, nincs szüksége vas kormánypálcára, hogy az embereket kormányozza.“ „A pokolnak, a meg nem bocsátott bűnök örök, vagy a tisztító helynek mint a már meggyónt bűnök ideiglenes büntetésének félelme, fölmenti a bírákat a nehéz büntetések szükségességétől. Más részről a paradicsom reménye, mint a jó tettek, szavak és gondolatok jutalma, az embereket erényre serkenti nemcsak a világ előtt, hanem szívok bensejében is. „Mily törvényekkel vagy büntetésekkel fognak a kormányok, melyek a pokolról szóló hitcikkelyt elvetettek, igazán becsületes polgárokat nevelni? Valamint a materialisták, kik a jövő életet tagadják, úgy a deisták, kik a rosznak is a paradicsom biztosságával hízelegnek, szükségessé teszik a kormányoknak, hogy magukat a remîtes minden segédeszközével fölfegyverezzék, s folyton a legsúlyosabb büntetéseket alkalmazzák a népek fékezésére, ha őket mindkét rész végveszélyére önmagukra hagyni nem akarják.“ „E helyzetbe jutottak a protestánsok, midőn az örök büntetést tagadták, s legfölebb némi ideiglenes büntetések félelmét engedték meg. így az első reformátorok, mint D’Alembert a genfi papságnak mondá, tagadták a tisztítóhelyet, míg a pokol létezése't elismerték ; a kálvinisták pedig és az újabb reformátusok megrövidítek a pokol tartamát s így tehát csak azt ismerték el, mit mi tulajdonkép tisztítótűznek nevezünk.“ „Vájjon, az utolsó Ítélet hitcikkének, mely szerént a legcsekélyebb, még a titokban elkövetett vétségek is, az egész világ előtt nyilvánosságra fognak jönni, nem kell-e a leghathatósabb eszköznek lenni arra, hogy még a gondolatokat, vágyakat és a szív s a szenvedélyek minden fonákságait is féken tartsuk ? Ez a kormány fáradságát s szünetlen éberségét könnyíti( melyet kétszerezni kellett volna oly népnél, melynek az utolsó Ítéletről semmi fogalma sem volt, s annak eredményétől nem félt volna.“ II. „Az úgynevezett bölcsészek némely képtelenségei oly ismeretekből származnak, melyeket valaha az észből vagy a szent religióból merítettek, hogy később azokat elferdítsék. Ez történik, midőn azt állítják, hogy a religiót az államtudomány találta ki, hogy a fejedelmeket az igazságos uralkodás, jó törvényhozás és helyes kormányzás fáradságától fölmentse.“ „E balgaság, melyet már az igazi religiókra vetett egyetlen pillantás megcáfol, szintén azon igazságon alapszik, melyről beszélünk. Mert, miután mindenki, sőt a bölcsészek is, kik ily eszelősségekre vetemednek, világosan elismerik, mennyire segíti a kér. religio hitigazságaival a világi kormányokat, és mily befolyást gyakorol a polgárok erkölcseire , alkalmat vesznek innen ily izetlen dolgok fölemlítésdre. Tényleg azonban, még pedig saját
