Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenegyedik fejezet
168 átadja, vagy csak jogot arra, hogy a kormányalakot meghatározza, és az egyéneket kinevezze, hogy igy e meghatározás és kinevezés erejénél fogva a legfőbb hatalommal felruházott egyéneknek az ezzel összekapcsolt jogok átadathassanak : e hatalom mind a két esetben, a hol létezik, Istentől származott, és szentsége egyáltalán mitsem szenved azon feltevés által, hogy az valamely, Istentől rendelt közvetítő által jött létre. E fogalmakat egy igen egyszeri! és felvilágosító példa által fogom tisztába hozni. Vegytik fel, hogy bizonyos államban egy különös egylet létezik, melyet a király alapított, és melynek semmi más jogai nincsenek, mint melyeket a királytól nyert; semmi más kötelmei, mint melyeket a király ró rá; szóval, mely mindenét, a mi, és a mije van, a királynak köszöni. Ezen egyletnek, bármily kicsiny legyen is, kormányra lesz szüksége, mely kétfélekép alakulhat meg ; vagy adott a király rendeletéi mellett egyszersmind arra is jogot, hogy önmagát kormányozza és ezt valamely tetszése szerént választott egyénre vagy egyénekre átruházza ; vagy úgy rendelte el, hogy az egylet maga határozza meg a kormányformát és nevezze ki az egyéneket, azon hozzáadással, hogy az uralkodó csupán eme meghatározás és kinevezés által adományozza a kinevezett egyéneknek a jogot, melynél fogva felhatalmazottságukat a törvényes korlátok között gyakorolhatják. Az eredmény tökéletesen ugyanaz ; most tehát kérdem, vájjon a kormányzók jogai nem tekintendők-e egyik esetben ép úgy, mint a másikban a fejedelem hatalmának kifolyásául ; vájjon a hivatalgyakorlás ekét neme közt található-e feltűnő különbség? Mindkét esetben volna joga az egyletnek a kormányformát meghatározni és az egyéneket kinevezni ; mindkét esetben a kormányzó csak ezen meghatározás és kinevezés közvetkeztében kapná meg a fel hatalmazottságot ; mindkét esetben szükségtelen volna a fejedelem részéről uj akaratnyilvánítás arra nézve, hogy a kinevezett személyt, mint a hivatalgyakorlásra szükséges jogokkal teljesen felruházottat tüntesse föl ; köztök tehát tényleg semmi különbség sincs ; sőt a szavak hangzását tekintve is nehéz meghatározni, hogy miben különbözik egyik eset a másiktól. Szőrszálhasogató logikával fedezhetnénk ugyan fel némi különbséget ; és annak a mit felsőbbségi hatalomnak nevezünk erkölcsi jelentését tekinthetnök nem lényege s jogszerű működései szerént, hanem mint olyas valami elvontat, mi anyagi
