Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenegyedik fejezet
167 első pillanatra látszik; a mit mindkét nézet szigorú fejtegetése által fogok bebizonyítani. A felsőbbségi hatalom isteni eredetéről vitatkozó felek értelmezése következő két alakban állítható össze ; az első fél felfogása szerént az Isten igy szól : „Társadalom ! fentartásodra és jóllétedre kormány szükséges ; azért válaszsz törvényes utón formát, melyben az kezeltessék, és nevezz ki egyéneket, kik azzal felruháztas- sanak, s én nekik a feladatuk betöltésére szükséges felhatalmazást megadom.“ — A másik fél felfogása szerént Isten igy szól : „Társadalom ! fentartásodra és jóllétedre kormány szükséges ; én közlöm veled eme feladat betöltésére szükséges felhatalmazást ; már most válaszsz magad formát, melyben az kezeltessék, és nevezz ki egyéneket, kik azzal felruháztassanak, és add át nekik e felhatalmazást, melyet én veled közöltem.“ Hogy meggyőződjünk arról, miszerént mindkét mód egyre megy ki, tekintsük ezeket először származásuk szentségéhez, másodszor a hatalom jogaihoz és kötelmeihez, és harmadszor az alattvalók jogaihoz és kötelmeihez való viszonyukban. Vájjon már most Isten a társadalomnak hatalmat adott-e, hogy a társadalom azt az annak kezelésére kijelölt egyéneknek Jura inventa metu injusti fateare necesse est, Tempora si fastosque velis evolvere mundi ; Nec natura potest justo secernere iniquum, Dividet ut bona diversis, fugienda petendis. (S a t i r. 1 i b. I. s a t. 3.) A mikor a földön feltűnt legelőször az ember, Mint rut s ne’ma barom, mikor étkek s lakhelyekért küzd, Körmeit és öklét használta, utóbb botot is vön, Majd azután fegyvert, a melyet faragott a gyakorlás. Végre midőn, hogy a szív érzelmeit jól kifejezze Szavakat és neveket fedezett föl : küzdeni megszűnt, S városokat kezdett építeni s szerzeni törvényt, Hogy tolvaj, rabló, csábító ne legyen. Ah, mert Már Heléna előtt hány harcnak volt oka a nő ! Csakhogy a ki folyvást a hitvány kéjre vadászott, Dicstelen elhullott az erősebb férfikar által — Mint mikor a nyájban felbőszült vad-bika pusztít. Nézd a multat, a hü történet könyveit, és ott Úgy leled : a törvényt a gonosz félelme szerezte ; A természet; igazt el nem különíthet a gaztól, Úgy, m'nt rosztul a jót s mint a kedvest a gyülölttől.
