Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harminchetedik fejezet
406 lók elcsábítottak e's megcsaltak sok nyilatkozatából ás vallomásából — a mi szent kath. hitünknek minden esetre nagy kára és megbecstelenítése. Ámbár mi már mostan különböző oldalról fel vagyunk világosítva, tudva van előttünk, hogy mindezen károk és visszaélések igazi ellenszere nem más, mint az említett zsidóknak a keresztényekkeli közlekedéstől való eltávolítása, és minden királyságainkból teljes kizárása, mégis arra akartunk csupán szorítkozni, hogy őket csak Andalusiának városaiból, falvaiból s helységeiből, hol legtöbb bajt okoztak , zárjuk ki. Ez elegendő lehetett volna árra nézve, hogy királyságaink és uradalmaink más városaiban, falvaiban s helységeiben lakó zsidókat rá bírja, miszerént a fenntnevezett vétséggel felhagyjanak ; de mint értesültünk, sem ezen intézkedésünk , sem pedig az igazság szolgáltatás rendszabályai — melyek némely zsidó ellen , kik t. i- a megnevezett vétket és bűnt a mi szent kath. hitünk ellen elkövették, használatba vétettek — nem nyujtnak elégséges ellenszert. Hogy tehát a vallás és keresztény religio ily nagy meggyaláztatásának és megsértésének útját álljuk és elejét vegyük és mivel mindennap látjuk annak jeleit, hogy az említett zsidók gonoszságuk és ártalmas szándékukban, ott, hol élnek és tartózkodnak, továbbá is megmaradni törekednek ; és mivel a mi szent hitünket sem azokban, kiket Isten megóvni kegyeskedett, sem azokban kik hithagyásuk után megjavultak és az anyaszentegyházba visazatértek, érezhetőbben megsérteni nem lehet, de ezen sértés emberi gyarlóságunk és a bennünket folyvást kisértő ördögnek való kódolásnál fogva mégis könnyen megeshetnék, ha főokát el nem hárítjuk és a zsidókat országainkból ki nem Űzetjük ; továbbá valamint, ha valamely collegium vagy egyetem emberei igen nagy utálatos bűnt követnek el : az ily collegium vagy egyetem joggal feloszlat- tatik és eltöröltetik, — valamint az alárendeltek a feljebbvalóktól, mások ismét mások által megbüntettetnek, — azok pedig, kik a jó és a becsületes életmódot a városokban és falvakban csábításuk által megzavarják, a város- s falvakból csekély dolgok miatt, is ha ezek az államnak kárára válnak, száműzetnek : annál inkább meg kell annak történnie, mikor a legnagyobb, legveszedelmesb, legkártékonyabb vétek követtetik el minő ez : miért is nehány országnagynak beleegyezésével és jóváhagyásával stb.“ Nincs itt helye, hogy vizsgáljuk vájjon ezen, a zsidók ellen felhozott vádakban van-e valami tulság vagy sem ; ha azonban a helyezetet, melyet a két ellenséges nép egymással szemközt elfoglalt, tekintjük : nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy e vádakban sok igazság rejlik. Meg kell jegyezni azt is, hogy ámbár a fejedelmek sok más vádat, melyeket a nép a zsidók ellen támasztott, a rendelet bevezetéséből kihagytak , ezen vádakat a nép közt a bir még is fenntartotta, — mi a zsidók helyzetét minden bizonynyal nehezítette, és a királyokat szigorú eljárásra késztette a zsidók ellen. Azon bizalmatlanság okait illetőleg, a melyben a mórok és ezek utódai részesültek, a már érintett tényeken kivül másokat is lehet felhozni, melyek a kedélyek hangulatát megfejtik és megmutatják, hogy ezen emberek miért tekintettek úgy, mint a régi keresztények esküdt ellenségei. Granada elfoglalása óta egy század múlt el körülbelül, és még akkor is élt a félelem, mintha ezen ország mindig műhelye volna a mórok által a keresztények ellen szőtt fondorkodásoknak, mintha innen kelnének a rendeletek s az arra nézve
