Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harminchatodik fejezet
379 látja lerajzolva maga előtt az eljárást, melyet követnie kell : a szigora igazságot a tények előadásában, a nékiil, hogy azok szerént akarnák az uralkodó eszméket és intézményeket megítélni. Ázután hasonlók a népek oly emberhez, kit őrjöngés lep meg, kinek nézetei, kedélyállapota és cselekvésmódja nem ítélhető meg a szerént, a mit eme sajnálatra méltó állapotban beszél és tesz. Mely párt dicsekedhetik azzal, hogy oly szerencsétlen időkben semmi nagy vétséget sem követett el. Nem látjuk-e, ha a nevezett időközre irányozzuk tekintetünket, miként gyilkoltattak meg orozva mindkét párt vezérei ? Coligny tengernagy azon gyilkosok kezei alatt hull el, kik a hugenották lemészárlását megkezdik, de a guise-i herceg is Orleans előtt Poltrot által gyilkoltatik meg ; III. Henrik Clement Jákó orgyilkos keze alatt hal meg, azonban ugyanezen Henrik a második guise-i herceget árulólag palotája folyosóin gyilkoltatja meg, valamint a bibornokot, a herceg egyik testvérét, a moedini toronyban, és azonkívül a bertalan-éji mészárlásban részt vett. Követtek el ugyan szörnytetteket a katholikusok, de vájjon nem követtek-e el ilyeneket elleneik is ? Ugyanazért vessünk fátyolt eme szörnyjelenetekre , az emberi szív szegénységének fonákságának eme sajnálatraméltó emlékjeleire. Az inquisitio törvényszéke magában véve nem egyéb, mint a türelmetlenség tanának alkalmazása — mely nagyobb vagy kisebb kiterjedésben minden fennálló hatalomtól elfogadtatott — egy különös esetre. Nekünk tehát nem marad egyéb hátra, mint emez alkalmazás lényegét vizsgálni, és kitudni, vájjon az ellenek által felhozott vádak igazolvák-e? Mindenek előtt meg kell jegyezni, hogy a minden réginek tisztelői a történelmet sajnosán elferdítik, midőn azt állítják, hogy a türelmetlenség csak azon időkben ural gott, midőn véleményük szerént az egyház tisztaságától eltért vala. A mit ebben látok, nem egyéb, mint, hogy már ama századokban, melyekben az egyház nyilvános befolyást nyert, az eretnekség a törvényekben vétség gyanánt emlittetik, s hogy napjainkig tökéletes türelemmel dicsekedhető időszakot nem láttunk. Még egy megjegyzést kell tennünk, melylyel a későbbi századokban kifejlődött szigor okainak egyike jeleltetik meg. Kezdetben az inquisitio tevékenységét a manichaeusok ellen irányzá, tudniillik azon eretnekek ellen, kik minden időben a legnagyobb szigorral üldöztettek. A tizenegyedik században, midőn a máglyabüntetés eretnekekre még nem alkalmaztatott, a manichaeusok az