Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harminchatodik fejezet
380 általános szabály alól ki valának véve, és már a pogány császárok korában e felekezet nagyobb szigorral üldöztetett ; mert Diocletián és Maximinián 296. évben rendeletét bocsátának ki, melyben a ma- nichaeusok, kik tanaikat elhagyni nem akarták, különböző büntetésekre , és a felekezet fői máglyára ítéltették. Ezen eretnekek mindenkor nagy gonosztevőknek tekinttettek, s bíintetésök nemcsak a vallásra nézve, hanem az erkölcsök és a nyilvános rend érdekében is szükségesnek találtatott. Ez vala egyike az okoknak, a miért oly nagy szigor hozatott be e téren ; és ha hozzáveszsziik a felekezetek vészes lényegét, melyek a tizenegyedik , tizenkettedik és tizenharmadik században különböző nevek alatt felléptek, bővebb okára jutunk az eseményeknek, melyek ma megfoghatlanoknak látszanak előttünk. Ha átlapozzuk ama századok történetét, és tekintetünket a nyugtalanságok és viszályokra irányozzuk, melyek déli Fraukhont puszilták, világosan fogjuk látni, hogy nem egyedül e vagy ama hitcikkelyért viszálykodtak, hanem, hogy az egész társadalmi rend veszélyben vala. Azon idők eretnekei a tizenhatodik századbelieknek előhírnökei valának, mindazáltal ama különbséggel, hogy ez utóbbiak, a rajongó ujrakeresztelök kivételével, kevéssé valának népuralkodásiak, nem oly tnlnyomólag fordultak a tömeghez. Mit tehete amaz idők erkölcsnyersesége mellett, midőn a százados lázadások s erőszakoskodások következtében az erősb joga aggályt keltő túlsúlyt nyert, várni az államhatalmaktól, melyek ily veszélytől láták fenyegetve magukat ? Bizonyos, hogy az idő folyama a törvényekre s azok alkalmazására nem maradhatott befolyás nélkül. A mi a spanyol inquisitiot illeti, mely nem volt egyéb, mint a más tartományokban fennálló ilynemii intézmények szélesb körre való kiterjesztése, annak fennállási ideje három nagy időszakra osztható be, ide nem számítva fennállási idejét Aragónia királyságban, Kastiliában nyert nagy elterjedése előtt. Az első időszakban főleg a zsidók és mórok ellen vala irányozva, és pedig a katholi- kus királyok alatt történt behozatala óta egész V. Károly uralkodási idejéig ; a második korszakban tevékenysége a protestantis- musnak Spanyolhonba való behozatala ellen vala irányozva azon időig, míg e veszély fennállt, tudniillik V. Károly uralkodása második felének kezdetétől a Bourbonok trónraléptéig ; végre a harmadikban rút vétségek elnyomására, és a Voltair-féle bölcsészet
