Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)

Harminchatodik fejezet

377 mutatni ? Mily Látást nem idéz ez elő napjainkban a türelem, er- kölesfinomodás és szelid büntető törvények idejében, ha egyszerre más századokat tüntetnek elő szigorukkal, zordonságukkal, mindent felhordva, felhalmozva, midőn egyetlen képben összegyűjtik a szo- morító föllépéseket, melyek különböző helyeken, és hosszú időköz ben mentek végbe ? Mialatt ügyesen kijelentik — hogy mind ez a szeretet és béke Istene nevében történt, úgy az ellentét még élén­kebben tűnik elő, a képzelö-tehetség felhevül, a szív felháborodik, és igy történik, hogy amaz idők papsága, törvényszékei, királyai és pápái, hóhércsapatként tekintetnek, kik az emberiség kínaiban találmánya és a felelősség, melyet vele összekötnek, az egész világra, kell, hogy háramoljék. Bizonyára a türelemre, mely az említett okokból oly egyetemes lön, az e tárgy felett alkotott tanok szigorúbb vagy enyhébb volta semmi befo­lyást sem fog gyakorolni, — mivel azonban a türelmetlenség, a mint azt más időben gyakoroltak, történelmi tény lett, melynek ismétlődésétől senki sem fél, szükséges leend, ezen kérdést pontos vizsgálat alá venni, hogy a szennyet eltávulítsuk, melyet ellenei a katholika egyházra akartak vetni Helyén van ama mély igazságra emlékezni, mely a pápa körira­tában Lamennais tanai ellen van letéve. Az említett iró azt állítá, hogy az egyetemes türelem, az istentisztelet minden nemének korlátlan szabadsága, a társadalmak rendes és jogos állása, melytől nem lehet eltérni a nélkül, hogy az ember és a polgár jogait ne sértsük. Az említett köriratra válaszol­ván, Lamennais oda működött, hogy azt, mint uj tanok forrását, mint a né­pek szabadsága elleni újabb támadást, állítsa elé. Nem, a pápa az említett köriratban semmi uj tanokat nem állított fel, mint azokat, melyeket az egy­ház, és mondhatni, minden kormány tartott ekkorig a türelem dolgában. Egy kormány sem állhat fenn, ha eltagadják tőle oly tanok elnyomási jogát, me­lyek a társadalmi rendet veszélyeztetik, s melyek majd a bölcsészet pa- lásta, majd a vallás fátyola alatt lépnek fel. Az ember szabadsága sem tá- madtatik meg ez által, mert hogy a szabadság e nevezetre méltó legyen, kell, hogy'észszerü legyen. A pápa nem mondta, hogy a kormányok bizo­nyos esetekben nem tűrhetnek különböző vallásokat : ő csak az ellen til­takozott, nehogy elvül állíttassék fel : a korlátlan türelem minden kormány kötelme. Ez utolsó tétel ellenkezik minden józan vallástannal, az észszel,min­den kormány eljárásával minden tartományban és időben, valamint a józan emberészszel. Minden szellemével és ékesszólásával sem tehete a szerencsét­len iró semmit ellen, és a pápának minden vallásértelmes emberei ünnepé­lyes egyetértése jutott osztályrészül, mióta ama szellem makacsságba rejté homlokát, és kezébeu az álbölcselet nemtelen fegyverét villogtatá, eme sze­rencsétlen szellem, mely alig több önmaga árnyánál, mely egykor oly fényes szárnyakat terjesztő szét, hogy az ég kék boltján repüljön át, és most mint valamely vészmadár magános tó tisztátlan vizei felett lebeg ide s tova.

Next

/
Oldalképek
Tartalom