Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Második fejezet
13 fel lényege és tárgyában. Ezen ismertető jelek: gyűlölet az egyház hatalma ellen, és a szakadárszellem. Minthogy az egyház hatalma ellen minden században keletkezett egy-egy felekezet, mely alapítója véleményeit bittételekként hirdette, szabályellenes lett volna , ha ugyanaz nem ismétlődik a tizenhatodik században is ; s tekintetbe vevén az emberi szellem természetét, jelenleg, ha a tizenhatodik század az általános szabály alól kivételt képez vala, ezen nagy kérdést kellene megfejtenünk : mikép történheték, hogy e században egy felekezet sem lépett fel ? De miután a tizenhatodik században csakugyan támadt egy tévtan, bármi volt is eredete, oka, ürügye, — s az uj tan közé egy csoport követőt gyűjtött, most már magam előtt látom a protestantismust egész terjedelmében, egész jelentöségében , minden ágbogában, egész hatalmával, egész merészségével a mint átalános támadást intéz mindazon tan és rendelmény ellen , melyet az egyház tanít és vall. Tegyétek Luther, Calvin, Zvingli helyére Ariust, Nestoriust, Pelagiust, tanítsátok amazok tévtanai helyett ezekéit, egyre megy, mert mind egy és ugyanazon eredményt fogja létrehozni. A tévtan mindjárt tetszést, védelmet talál, követőket nyer, tiizgyorsasággal harapózik, terjeszkedik tova, de egyszersmind azonnal meg is oszlik s szikráit különféle irányban szórja szét; mindent egész tudományos készültséggel védenek, a hitbeli véleményeket folytonosan cserélgetik, ezer hitvallást szerkesztenek, a szertartásokat megváltoztatják, vagy megszüntetik, a fegyelem kötelékeit szétszaggatják; azaz : fejlesztik a protestantismust. S honnan van, hogy e baj 'a tizenhatodik században oly nagy kiterjedés- s jelentőségre tett szert ? Onnan, mert az akkori nemzedék minden más előbbi nemzedéktől nagyban különbözött, s a mi más időkben csak kis lángot okozott volna, most pusztító égést kelle előidéznie. Europa óriási államok halmazából állott, melyek mintha egy és ugyanazon minta szerént képződtek volna, nézeteik, erkölcsi törvényeik, szer- vezetökben egymáshoz teljesen hasonlók valának ; ennek következtében élénk közlekedés létezett közöttök, a melyet majd közös, majd ismét ellenkező érdekek mozdítottak elő. A legkülönfélébb ismeretek könnyebb elterjedése egyik eszköze a latin nyelv volt, melyet minden nép ápolt ; azonban az általános eszmecsere előmozdítására, minden gondolat és érzelem kimerítésére, sokasitására és elterjesztésére mind ennél többet tett azon eszköz, mely nem sokkal ezelőtt szülemlett egy féfiu agyában, mint csodás villámsugár, mint
