Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Második fejezet
12 ép oly kevéssé elégíthetnek ki más részről a szabadság és gondolat merész f e 1 e m e 1 k e d é s e-féle szólamok. Minden nagyrabecsülésem dacára, melyet a visszaéléseknek oly nagy fontosságot tulajdonító férfiak nehánya érdemel, minden kíméletem mellett, melylyel a szabadságérzetre hivatkozók lelki tehetségei iránt viseltetem, nyiltan kimondom, hogy sem ezeknél, sem amazoknál nem találom fel azon egyszersmind bölcsészeti és történelmi kutatást, mely nem a tényekből indul ki, hanem vizsgálja, megvi- lágositja azokat, s minden egyes tény legbelsőbb lényegét kiemeli, a nélkül, hogy kölcsönös összefüggésöket szem elöl tévesztené. Hogy a protestantismus fogalma meghatározásában, okai magyarázásában oly messze kalandoztak, azért történt, mert nem vették figyelembe, hogy az az egyháztörténelem minden századával közös tünemény, melynek különös jelentősége és sajátságai azon kortól függnek, melyben fellépett. Ezen egyedüli, a történelem folytonos bizonyságára alapított, úgy az ész mint a tapasztalás helyeselte eljárás által minden világos és érthető lesz előttünk, többé sem a protestantismus tanaiban, sem alapítóiban nem kell valami rendkívülit keresnünk, minthogy összes sajátságai azon egy körülményen alapszanak, hogy Európában, s a tizenhatodik században keletkezet. E gondolatot bővebben ki fogom fejteni, de a nélkül, hogy üres, csupán önkéntes feltevéseken alapuló állításokhoz folyamodnám, tisztán csak senki által kétségbe nem vonható tényekre fogok hivatkozni. Tagadhatlan, hogy az egyház korlátozó hatalma hit dolgaiban, az emberi szellem részéről mindenkor sok ellenállással találkozott. Nincs helyén itt felhoznom ezen ellenszegülés okait, melye* két szándékom e mii folyamában kifejteni ; e pillanatban elég lesz a tényekre utalnom, s a bennök kétkedőt emlékeztetnem, hogy az egyház történelmével minden időben párhuzamosan halad az eretnekségek története. Az idők és országok különfélesége szerént e jelenség is különféle alakban lépett fel, midőn majd a zsidó és keresztény vallás bizonyos visszás vegyiiletét hozta létre, majd Jézus Krisztus tanát a keletiek ábrándozásaival olvasztá egybe, majd a kath. tan tisztaságát a görög álbölcsészek szőrszálhasogatásai- és cselfogásaival hamisítá meg, vagyis, a mint az emberi szellem állapota szerént más és más alakban jelent meg. E jelenségnek mind- azáltal még két ismertető jele van, melyekből világosan láthatjuk, hogy eredete mindenben ugyanaz, bármily különféleképen tűnik is
