Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Harmadik könyv. Az ellenállás, melyre a kath. egyház alapítása talált
232 tus követőivel, a mint csak valódi pogányok bánhattak velők, ugyanazon pokoli szellem ösztönzésére, mely az emberiség anyját elcsábítá s gyermekeinek millióit minden égalj alatt elnyomatásra, megaláztatásra s rabszolgaságra, sőt gyakran meg nem érdemlett halálra kárhoztatta valamely kegyeden ur tőre vagy buzogánya által ; — a sötétség azon szellemének ösztönzésére, mely az apának neje s gyermekei fölött élet-ha- láljogot adott, a „felvilágosult“ Aegyptusban a fajtalanságjleg- hihetlenebb nemeit törvényesen megállapította, a „felvilágosult“ Persiában a korlátlan soknejüséget jóvá hagyta s a lelenc- házakat , melyek a föld minden népeinél — xnrn nAv éftvoq — magát a levegőt mételyezték meg, a bűn jövedelemforrásaivás iskoláivá tette, mint ezt a romai császár és tanács előtt szent Justin haragtelten állítá Nem tette-e—ily kérdést s-’oktam ezelőtt gyakran intézni magamhoz — a nőt hosszas és határtalan le- alacsonyitása képtelenné arra , hogy csak némileg is becsülje a drága jót, melyet számára végre egy szűz méhe hozott ? S nem kellett-e a világosságnak, mely akkor derengett a lélek fölött, s a melegségnek, mely akkor árasztá el az emberi szivet, évek hosszú során keresztül világitnia a nő eltorzított arcára s égnie magában a beszitt levegőben , mielőtt már-már kialvó jobb érzete, önbecsülése, reményei s minden sajátlagos kecsei föléledhettek s virulásnak indulhattak volna? Ilyen lelki hangulathan szoktam fölkeresni ama helyeket, hol a keresztény őskor szent asszonyai tiszteltetnek, s gyakran irányzóm lépteimet Borna legrégibb templomai felé, melyek tiszteletökre szentelvék, pl. sz. Pudentiana, sz. Praxedes, sz. Sabina, sz. Bibiana , sz. Prisca, sz. Susanna, sz. Luca, sz. Balbina, sz. Ágota, sz. Dorottya, sz. Ágnes, sz. Mártha, sz. Martina, sz. Cicelle tiszteletére. E templomoknak, — melyek előkelő urhölgyeknek s szent özvegyeknek , tisztes szüzeknek, szent vértanuknak ereklyéi s emlékei által szentelvék meg, kik részben maguknak az apostoloknak voltak kortársai, — már nevei is rendkívül megnyugtatók jámbor tudvágyomat, s midőn esténként sz. Pudentiana vagy sz. Praxedes azon gazdag kincstárainak márványkockáin térdeltem, hol Pudens tanácsos lelkes leányai a sz. Péter és Pál korabeli első vértanuk maradványait s vérét, mint valami mély kutban , ős szegyüjtötték, gyakran támadt e kérdés %
