Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Lassan jár az Isten malma

472

A jóistennek kellett ennek hordozásábanrajtamsegí- tenie.Megtisztítám szivemet éltem minden vétkének töredelmes meggyónása által és azután tisztelendő urnák Írtam, s hogy haza térhessek útiköltséget kértem, akkor irt tisztelendő urnák a derék lelkész is. De mielőtt a pénz megérkezett, kiütött rajtam a himlő és a mindenféle nyomorúság annyira elgyöngített, hogy a súlyos betegség majd az eszemet vette el. Három hónapot töltöttem a kórházban félig megvakulva, félig megsüketülve, minden tagom reszketett, és a mint most lát, úgy tértem vissza az amerikai paradicsomból.“

Az udvaron hangos beszéd és férfi léptek hallatszottak. Vendel félénken tekintett fájós szemeivel az ablakra és Levin fölkelt, hogy megnézze, mi történik. Ekkor hirtelen föltárult az ajtó s a pórnö kétségbeesett arccal rohanván a szobába kiáltá:

„Vendel! azt mondják, hogy Rózsát ép most találták meg széngözben megfulva. Oh Jézus Mária ! Vendel, hát nem maradt ő Amerikában!“------Két poroszló követé a pórnöt ; a fiuk aggódva tolongtak be s meghúzódtak a sarokban. Regina ijedten sietett Levinhez és megfogá ennek karját; Vendel nem mozdult ; mindnyájan feszülten tekintének a poroszlókra. Ezek udvariasan köszöntek Levinnek s egyikük igy szólt a pórnöhez :

„Ne óbégasson hugomasszony, hanem jöjjön velünk. Ha unokahuga csakugyan Amerikában van, akkor kétségkívül nem fúlhatott meg nálunk a szén-