Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Levin bácsi

21 elválasztja a szeretettől, mert az igazság nem tud hí­zelegni , és minden habozás nélkül szeretetlennek nyilvánítja az olyat, ki az igazságot és szeretetet Is­tenben egyesülve látja. Levin jelszava volt :Egy lelket megmen­teni több, mint csodát művelni. Hol csak teheté, a lelkek üdvének szolgált. Engedélyt kért, hogy a lelkipásztorkodásban segíthessen. Ez vala gyönyörűsége ! Senki sem volt buzgóbb a vezeklés szentségének kiszolgáltatásában ; senki sem készebb, az ifjúságnak keresztény tanítást nyújtani. A lelki irgalmasság ezen cselekedeteihez csatold a testieket is. Órákig elkalandozott s betegeket, szegényeket, elhagyottakat, özvegyeket és árvákat, gyermekeket és aggokat keresett föl, hogy őket sokféle számtalan szükségeikben segítse, ápolja, vigasztalja , megment­se, hogy a nyomor gondatlanságáról gondoskodjék, hogy a földön elhagyottakat az égbe vezesse. Téli nap, zivataros éj, őszi vihar nem tarthaták vissza ez utaktól, melyeken isteni mesterének szerető tanítvá­nyaként járt, kimondhatlanul hálatelt kebellel, hogy e magasztos kegyelem részesévé lehetett. A családi körben igen túlzónak tárták. Atyja épen ez által ér- zé magát sértve, mintha ez a Windeck grófok mél­tóságán csorbát ejtene. Jólelkü de korlátolt elméjű fivére, a szegények iránti ezen szeretetét — miként magát kifejezé — mint valami különcséget bámuld. Anyja minden tettét zsémbeskedve birálgatá s ócsár- lá. A háziszolgák és alattvalók, nem lévén szokva a grófi család ily tagjához,nem tudták, vájjon ne tart-

Next

/
Oldalképek
Tartalom