Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XVIII. Könyv
74 tusra vonatkoztatni. Kétségkívül uralkodtak tehát már ekkor Italiában a laurentiek, kiktől valószínűleg a romáik erednek a görögök után, és még is fenállt még az assyrok birodalma, hol Lampares a huszonharmadik király ült a fejedelmi trónon, midőn Laurentumban Picus első kezdett mint király uralkodni. Jól fontolják meg véleményöket olyan istenek tisztelői, kik tagadják, hogy Picus atyja, Saturnus, ember volt, miután mások meg azt állítják, hogy fia Picus előtt ő kormányozta Italiát ; Virgil pedig határozottan mondja: Ö gyüjté egygyé a tudatlan s rengetegekben Elszéledt népet, törvényt ada, és Latiumnak Hivogatá, mivel e tájon lappang (latuit) vala bizton S e fejedelmük alatt, mint mondják, volt az aranykor Százada. *) Ezt különben csak költői koholmánynak gondolják Picus atyjának Stercest állítván, kinek mint legtapasztal- taltabb földmívesnek tulajdonítják amezőkállatok ganéjaál- tal való termékenyítésének föltalálását, mely aztán nevétől stercusnak (trágyának) neveztetett el. Ót különben Stercu- tiusnak hívták.S bármi okból akarták is őt a,Saturnus‘név- velfelruházni; de annyi bizonyos,hogy Stercest vagyStercu- tiust csak a földinívelés körül szerzett érdemeiért igtatták az istenek sorába. Hasonlólag fiát Picust is csak azért szá- míták az istenek közé, mert mint jós és hadvezér kitűnt. Picustól született Faunus, a laurentiek második királya; ezt szintén istennek tartják, vagy tartották. Ily isteni tiszteletben részesítették azon embereket, kik a trójai háború előtt elhúnytak. XVI. Troja elpusztulása után az istenek közé sorolt Diomedesröl, kinek társai a hagyomány szerint madarakká változtattak. Minekutána Troja azon mindenütt megénekelt, s a gyermekek előtt is igen ismeretes pusztítás következtében, mely mind nagyszerűsége, mind az írók ékes nyelve által ') Virg. Aen. Vili, 321—325 vers.
