Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XVII. Könyv
26 idegenek csatára közeledtével az Ur népe ellen az épen- égő áldozatokat bemutatá, de az Ur menydörge fölöttök, összezavarodának és megadák magokat az Izraelitáknak —, egy követ vett föl és az ó s uj Massephat közé helyezte, Abennezernek nevezvén el, a mi latinul Lapis adjuto- ris-nak, magyarul pedig a segítő kövé-nek mondatik, és így szólt : „ Eddig elé megsegítő bennünket az Ur.“ ') Massephat szándékot jelent. — A segítő-köve Üdvözítőnk közbenjárása, ki által az ó Massephatról az újra kell áttérnünk, vagyis : azon szándékról, melylyel e földi országban hiú földi boldogságot reménylettünk —, ama szándékra, melylyel a mennyben az uj szövetség által a legigazabb lelki boldogságot várjuk, melyre az Isten mint legjobbra meg fog bennünket segíteni. vm. A Dávidnak fiát illetőleg tett Ígéretek nem Salamonban, hanem Krisztusban teljesedének be. De már arról kellene szólnunk, hogy mit Ígért az Isten Dávidnak, ki Saul után következett a kormányon, melynek változása által, ama végleges változás lön ábrázolva, mely miatt mindez istenileg kijelentve s följegyezve lön, és mely a kérdésben levő dologhoz tartozik. — Miután Dávidnak szerencsésen folytak dolgai, templomot szándékozott az Urnák emelni, ama magasztosan elhiresűlt templomot, melyet később fia Salamon király épített. Midőn erről gondolkoznék, szóla az Ur Náthán profétához, mit egyszersmind Dávidnak is tudtul adata. Hol, miután kijelenté az Ur, miszerint nem Dávid fog neki házat építeni, és hogy a nép közöl ezideig senkinek sem paran- csolá meg, hogy céderfából építsenek számára házat, így szólt : „Menj, add tudtára Dávidnak az én szolgámnak, hogy ezeket mondá' Isten : Elhoztalak téged a juhok aktából. hogy fejedelem lennél népemen Izraelben és veled valék mindenütt a hol jár ál, kiírtám előled minden ellenségedet és nagy nevet szerzek neked, olyat, mint a föld nagyjainak van ; helyet is fogok rendelni népemnek Izraelnek, és abban ') Kir. I. k. VII, 12.
