Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XXI. Könyv
295 a tűzben is elélnek, a nélkül, hogy az égetésben mege- mésztetnének, s a fájdalomban meghalnának ; a ki pedig tagadja, hogy ez neki lehetséges, nem tudja kitől van az, a mit az összes természetben csodál. Mert ő Isten, ki e világon mindazon nagyobb és kisebb csodákat művelte, melyeket említettünk, és hasonlíthatatlanul többet, melyeket nem említettünk. és azokat a világgal a csodák legnagyobbikával , fejezte be. Válaszszon tehát kiki e kettő közöl tetszése szerint, vájjon a férget a testre véli-e vonatkozni valódi értelemben, vagy pedig a lélekre átvivén e szót a testiekről a testnélküliekre. Mi ezekből a való, magából a dologból világosabban ki fog tűnni, mikor a szentek ismerete oly nagy leszen, hogy nem lesz többé szükségük tapasztalásra, melylyel azon büntetéseket megismerjék; hanem azon bölcseség, mely akkor teljes és tökéletes lesz, ennek niegtudására is elégleend. Most ugyanis csak részben ismerünk '), míg eljövend a tökéletes teljesség. Mindazonáltal azt semmi esetre se higyük, miszerint azon testek olyanok leendenek, hogy a tűz semmi fájdalmat se okozzon nekik. X. Vájjon a pokolbeli tűz, ha csakugyan testi, megégetheti-e érintése által a gonosz szellemeket, azaz : a test nélküli daemonokat? I. Itt azon kérdés merül föl : Ha a tűz nem lesz test nélküli, mint a léleknek fájdalma, hanem testi, érintés által ártalmas, hogy a testeket kínozhassa, hogyan lehet az a gonosz szellemek büntetése is ? Mert ugyanazon tűz jelöltetett ki mind az emberek, mind a daemonok büntetéséül, midőn Krisztus mondá: „ Távozzatok el tőlem átkozottak az örök tűzbe, mely készíttetett az ördögnek és az ö angyalainak ;“2) hacsak a daemonok is nem bírnak ezen sűrű és nedves légből, — melynek nyomását ha a szél fú, érezzük —, valami testtel, mint azt tudós emberek gondolták. Ha pedig az elemnek ezen neme semmit sem szenvedhetne a ttíztől, nem égetne, midőn a fürdőkben megmelegíttetik. ') Kor. I. i. XIII, 9. — ’) Mát. XXV, 41.
