Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XXI. Könyv
274 külöző halhatatlanságában sokkal könnyebben kell hinnünk. Nincs e rend ellentétben a szentírás mondataival sem, hol néha ugyan a jók boldogsága előbb tétetik, mint itt : „Kik jót cselekedtek az élet feltámadására ; a kik pedig gonoszokat cselekedtek , az Ítéletnek feltámadására !) de néha utóbb is , mint: „Az ember Fia elküldi angyalait, és mind kiszedik az ö országából a botránko- zásokat, és azokat, kik hamisat cselekedtek ; és tüzes kemencébe vetik őket, ott leszen sírás és fogak csikorgatása ; akkor az igazak fényleni fognak, mint a nap Atyjok országában, “ 2) és: „Es elmennek ezek az örök kínba, az igazak pedig az örök életre.1,1, s) A prófétáknál pedig, kiket fölhozni hosszú lenne, ha megtekintjük, majd ezt, majd azt a rendet találjuk. De én ezt mely okból választottam, megmondám. II. Lehetnek-e a testek örökkétartók a tűzben? Mit mutassak meg, honnan meggyőződhessenek a hitetlenek, hogy a lelkes és élő emberi testek nem csak hogy a halállal szét nem oszlathatók, hanem még az örök ttí- zeknek gyötrelmeiben is megélnek? Mert ezt nem akarják a Mindenható hatalmának tulajdonítani, hanem sürgetik, hogy valami példa által győzessenek meg. Kiknek ha feleljük, hogy vannak állatok valóban romlandók és azért halandók, melyek mégis a tűzben élnének ; — így némely faját a férgeknek a meleg vizek forrásában is találni, melyeknek hevét senki veszély nélkül nem vizsgálhatja, mégis ők abban nem csak minden sérelem nélkül léteznek, hanem azon kívül nem is lehetnek — : azt vagy hinni nem akarják, ha azt nekik nem vagyunk képesek megmutatni; ha pedig képesek vagyunk vagy láthatólag megmutatni, vagy pedig alkalmas tanúk által bebizonyítani, ugyanazon hihetlenséggel állítják, hogy nem elégséges példa ez a kérdésben forgó dolognak bebizonyítására, mert ezen állatok nem mindig élnek, és mivel ezen hőségekben, mint természetökkel megegyezőkben minden fájdalom nélkül ') Ján. V, 29,— *) Mát. XIII, 41 -43. — *) U. o. XXV, 46.
