Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XVII. Könyv

5 féta, hogy Dávid királyt megfedje nagy bűne miatt, és hogy neki ama roszakat, melyek őt érték, előre kijelentse. ') Ki vonja kétségbe, hogy ezek s ezekhez hasonlók — történ­tek azok bár nyilván, vagyis a nép üdve- s hasznaért, vagy titkon, midőn mindenki saját körülményeihez képest nyeri amaz isteni jóslatokat, melyek által a jelen élet elő­nyére a jövőből valamit ki lehet tudni —, a földi város­hoz tartoznak? Ott.pedig, a hol ezeket olvassuk: „íme eljönnek a napok, lígymond az Ur, midőn uj szövetséged szer­zek Izrael házával és Juda házával ; de nem azon szövetség szerint, melyet atyáikkal kötöttem a napon, melyen kezeiket fogván kihozám őket Egyptom földéről, mert szövetségemet fölbontotlák, noha én uralkodójok miék, úgymond az Ur. Ha­nem ez a szövetség, melyet Izrael házával e napok után kötni fogok, úgymond az Ur ; törvényemet keblükbe igtatom, és szí­vükbe írom azt; én nekik lstenök leszek. és ők nekem né­pem ") “ kétségkívül a fölső Jeruzsálem van megjöven­dölve, melynek jutalma maga az Isten, és ezt bírni s az övé lenni, rá nézve a legfőbb s teljes jóság. Mindkettőre pedig épen az vonatkozik, hogy Jeruzsálem Isten városá­nak mondatik, melyben a jóslat szerint Istennek háza leend. E jóslat, úgy látszik, akkor teljesedett be, midőn Salamon ama legfényesebb templomot építé. Ezek ugyanis a történet bizonysága szerint a földi Jeruzsálemben is megtörténtek, és a mennyeinek is előképei voltak. A jós­latnak e mindkettőből mintegy összetett s elegyített neme a régi cikkszerű’ könyvekben, melyek a történ­tek elbeszélését tartalmazzák, legtöbbet ér, és sokat fá- rasztá s fárasztja a szentírásban buvárkodók elméit, hogy kikutathassák, miszerint abból, mi történetileg előre meg­mondatott, és Abraliámnak test szerinti ivadékában betel­jesedett, valaminek, képletes jelentőséggel, Ábrahám hit- szerinti ivadékában is be kell teljesednie, úgyannyira, hogy némelyek szerint semmi sincs ama könyvekben, akár előre kijelentve és végrehajtva, akár végrehajtva, noha előre ki nem jelentve, a mi nem tanúsítaná, hogy valami, képes jelentőségben, Istennek fölső városára és ennek ez életben vándorló fiaira vonatkozik. De ha ez ’) Kir. II. k. XII, 1. — ») Jer. XXXI, 31-33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom