Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XIX. Könyv
194 inti a választott népet, mondván : „Mert annak jóléte által lesz a ti jólétetek is,“ *) mely jólét természetesen földi és közös a jók- és roszakkal. XXVII. Az Istennek szolgálók békéjéről, melynek tökéletes nyugalma ezen földi életben el nem érhető. A mi tulajdon békénket itt is Istennel élvezzük a bit által, és az örökkévalóságban is ővele fogjuk élvezni szem- melvaló látás által. 2) De az itteni béke, legyen az akár közös, akár egyesek sajátja, oly természetű, bogy inkább vigasztalásul szolgál a nyomorban, mint a boldogságban örömül. Maga a mi igazúlt állapotunk is, — babár az igaz jó miatt, melyre vonatkozik, igaz is —, olyan természetű, hogy inkább a bűnök bocsánatában, mint az erények tökéletességében áll. Tanúskodik erről az e földön zarándokló Isten városának imádsága. Ugyanis minden egyes tagjai által így kiált az Istenhez : „És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek.“ 3) S ez imádság sem foganatos azok részéről, kiknek hitök jó cselekedetek nélkül holt ; 4) hanem foganatos azokat illetőleg, kiknek hitök szeretet által munkálkodik. ^Ugyanis jóllehet alá van vetve Istennek az ész, mindazáltal ezen halandó állapotban és romlandó testben, mely nyomja a lelket, 6) nem parancsol tökéletesen a szenvedélyeknek, azért szükséges az erényeseknek az ily imádság. Mert ha parancsol is, nem minden összeütközés nélkül parancsol a szenvedélyeknek. Es bizonyára e tekintetben a jól küzdőre is — vagyis, ki az ilyetén már legyőzött és magának alávetett ellenségeken uralkodik—,a gyarlóság eme színpadán csak ragad valami; minélfogva, ha a vétek gyors elkövetésében nem is, de gyarló beszéd és egy röpke gondolatban bizonyára vétkezhetik. S azért míg a szenvedélyeknek parancsolni kell, addig tökéletes béke nincs; mivel a támadó szenvedélyek is veszedelmes tusa által nyomatnak el, és a le') Jer. XXIX, 7. — ’) Kor. II. 1. V, 7. — *) Mát. VI, 12. — ‘) Jak. II, 17—26. — ä) Gal. V. 6. — 6) Bölcses. XIX, 15.
