Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)

X. Könyv

39

erélyesen fölléptek : lígy valóban elfogják ismerni, hogy valamint azon halhatatlanoknak s boldogoknak, úgy nekünk halandóknak és nyomorultaknak, hogy halhatatlanok és boldogok lehessünk, az istenek egy Istenét kell tisztelnünk, ki mind az ő, mind a mi Istenünk.

II. Ennek tartozunk azon szolgálattal, mely görögül larpela név alatt ismeretes, vagy a szentségekben, vagy önmagunkban kimutatni. Mert mi mindannyian egyetemben, és egyenkint az ö temploma vagyunk; miután ö mind az egyesültek gyülekezetében, mind pedig egyesekben lakozik, és mindkét esetben változatlan; mert ő se tömegére nézve szét nem terjed, se nem kisebbül eldara- bolás által. Mivel pedig szivünk fölfelé van, tehát az ő oltára az ; és öt egyszülötte és papja által engeszteljük ki, véres áldozatot mutatván be neki, midőn igazságáért vérig küzdünk, és a legdrágább illatú tömjénnel áldozunk, midőn jelenlétében buzgó és szent szeretettel lángolunk. Áldozzuk föl neki ajándékait magunkban, és adjuk vissza neki önmagunkat is ; ünnepeken, és más meghatárzott napokon ünnepélyesen üljük jótéteményeinek emlékét, nehogy időhaladtával hálátlan feledékenyséffbe merüljön; és végre a szívnek szeretettüzétől lángoló oltárán áldozzuk neki az alázatosság és dicséret áldozatát. Hogy őt, a mennyire lehet, láthassuk s vele egyesülhessünk, tisztítsuk meg magunkat a bűnök és rósz kívánságok szennyétől, és áldozzuk önmagunkat az ő nevének; mert ő a mi boldogságunk kútfeje, ő a mi kívánságunk célja.

Őt választva meg, vagy inkább újólag elválasztva, kit lanyhaságunk által elvesztettünk (ez eszmét fejezi ki a latin religio szó) fáradozzunk kegyeiért, hogy azt elnyerve, megnyughassunk; és hogy benne, mint végcélunkban tökéletesek és boldogok lehessünk. Mert a mi legfőbb jónk, mi fölött a bölcsek sokat vitatkoztak, nem egyéb : mint a velevaló egyesülés ; kinek, ha lehet mondani, egy szellemi átkarolása, az értelmes lelket valódi erényekkel elárasztja és gazdagítja. Ez azon jó, melyet teljes szivünkből, teljes lelkűnkből és teljes erőnkből szeretni kö- teleztetünk. E jóhoz vezessenek a minket szeretők, és ehhez vezessük a tőlünk szereiteket. így teljesítetik be e