Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
IX. Könyv
'28 XX. Milyen azon tudomány, mely a daemonokat elkcvélyíti ? Már maga a név eredete, ha a szent könyveket lapozgatjuk , ismeretünkre igen méltó tárgyat nyújt, dat/mves-eknek neveztetnek tudományuk miatt, mert e görög szó tudást jelöl. A sz. Lélek ihlette Apostol pedig azt mondja : „A tudomány folfuvalkodtat, a szeretet pedig épít,“ *) melynek helyes értelme nem más, mint: a tudás csak úgy használ, ha az a szeretettel van párosulva , mely nélkül azonban folfuvalkodtat, azaz mintegy a leghaszontalanabb szelesség kevélységéig visz. A daemo- nok tudása tehát szeretetnélkűli, és azért oly fölfuvalko- dottak, vagyis gőgösek, hogy isteni tiszteletet és vallási hódolatot akarnak magoknak nyilváníttatni, mely, mint dk magok is jól tudják, csak az Istent illeti, s a mire most is, a mennyire s a kiknél csak lehetséges, törekednek. Mily erővel bír azonban a szolgai alakban megjelent isteni alázatosság a daemonok gőgje ellenében, melylyel az emberi nemet lenyugözék érdeme szerint, arról az emberek fölfuvalkodottság undokította lelkei, melyek a daemonoklioz kevélység, nem pedig tudás által hasonlít- nak, mitsem tudnak. XXI. Mily módon akart az Úr ismeretes lenni a daemonok előtt ? Magok a daemonok is oly jól tudják ezt, hogy ugyanazon Urnák, ki a. gyarló testet magára ölté, mondanák: „Mi közünk veled názarethi Jézus ?" 2) „Azért jöttél, hogy idő előtt gyutrenél minket ?" 3) E szavakból kitűnik, hogy a tudás bennök mily nagy volt, és hogy nem volt szeretetek. A büntetőt ugyanis rettegték benne, de nem szerették benne az igazságost. Azonban mégis csak annyiban lett előttök ismeretes, a mennyiben akart, ő pedig annyiban akart, a mennyiben kellett. De nem úgy tűnt 1) 1. Korinth. VIII. 1. *) Máté VIII. 29. 3) — Márk I. 24.
