Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XVI. Könyv
350 bár a földet kerékalakúnak s gömbölyűnek higyjék, vagy némileg meg' is mutassák , ebből mégsem lehet következtetni , hogy amaz oldala a földnek nincs tengernyi vízzel födve ; továbbá, ha nincs is, nem szükség mindjárt, hogy ott emberek legyenek. Mert semmikép sem hazudik a sz. írás, mely a múlt elbeszélésében is hitelt érdemel az által, hogy jövendölései beteljesednek; s igen nagy balgatagság volna állítani, hogy némely ember ezen részről a másikra a mérhetlen Óceánon áthajózhatott s átjuthatott vala, hogy ott is ugyanazon egy embertől emberi-nem származnék. Miokért vizsgáljuk meg' azon hetvenkét nemzetet s ugyanannyi nyelvre oszolt népet: föllelhetjük-e a földön vándorló Isten városát, mely a vízözönig s bárkáig terjedt, és Noé fiaiban, mint áldásaik mutatják, fönmaradt leginkább az elsőszulöttben, ki Semnek neveztetett; minthogy Japhet úgy áldatott meg, hogy testvérének házában lakjék X. Sem nemzetségéről, kinek maradékaiban az isten városának Ábra- hámra vezető sora igazgattatok. T. Szemügyre kell tehát venni Sem nemzetségének sorát, hogy ez az Isten városát a vízözön után megmutassa, mint azt. az úgynevezett Sethnek nemzetségi sora a vízözön előtt megmutatta. Ezért tehát a sz. írás, midőn a földi várost Babylonban , azaz. a zavarodásban megmutatta volna, Sem pátriarchához ismételve visszatér, és onnan kezdi az Ábrahámig tartó nemzetséget, megemlítvén az évek számát is, melyben kiki ezen sorhoz tartozó fiút nemzett, s meddig élt. A hol bizton reá kell ismerni arra, a mit Ígértem, hogy hitessék, miért mondatott Heber fiairól : ,,Egyiknek neve Phalech, mivel ennek napjaiban történt a föleinek megosztása’) Mert, hogy a föld eloszlott, nem lehet máskép érteni, mint a nyelvek különbözésére nézve. Elhagyván tehát Semnek ezen tárgyhoz nem tartozó fiait, azok hozatnak elő a nemzetségek sorában, kik által Ábrahámig juthatunk : valamint vízözön előtt Ádám ') Mózs. 1. k. X. 25.
