Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XV. Könyv
286 tünkben, hogy kívánságainak szükségkép engedelmeskedjünk, és hogy neki tagjainkat a hamisság fegyverei gyanánt1) szolgáltassuk: hanem a józan észhez fordul, mely Isten vezérlete alatt roszba nem egyezik ; és ezen vezénylő ész előtt nyugodtan hajol meg, míg végül a tö- kélyes egészség és elnyert halhatatlanság által a minden bűnnélkűli örök béke uralmát fogja bírni. VII. Kain bűnének oka-és megátalkodottságáról, kit gonosz szándékától még az Isten sza^a sem tarthatott vissza. I. De mi sikere volt annak is, — mit már tőlem ki- telhetőleg előadék — midőn az Isten Káinhoz akként szólt, mint az első emberekhez, tudniillik, mint az ő társuk; továbbá alája rendelt teremtmény által s illő alakban szólani szokott volt. Nemde testvére elvesztésére fo- gamzott bűnét az isteni intő szózat után is végrehajtotta ? Mert midőn mindkettőjük áldozatát megitélé, s azéra megelégedéssel, ezére pedig megvetéssel nézett: —mi kétségkívül valamely látható jelből vala észlelhető, s mit azért tett, mivel ennek cselekedetei gonoszak, testvéreéi pedig jók voltak — elszomorodott Kain, és arca beesett. Mert így van írva: „Kérelé azért az Isten Káint: Miért haragszol, és mi okból változók el arcád?*) Nemde ha jól áldozod föl, de nem helyesen választod meg, vétkezel ? Légy nyugodt ; mert tehozzád tér vissza, és uralkodói fölötte.“ Az Isten Káinhoz intézett intésében ezen mondat: „Nemde ha jól áldozod föl, de nemi helyesen választod meg, vétkezel mivel nem tudatik, hogy honnan, vagy miért van mondva, homályossága által többértelműséget okoza, miután a sz. iratok minden értelmezője a hitszabály szerint törekszik azt megfejteni. Helyesen mutattatik be az áldozat, midőn az igaz Istennek ajánltatik föl, kinek egyedül kell áldoznunk. De nem választatik meg helyesen!, midőn nem különböztetik meg a hely, vagy idő, vagy a föláldozandó tárgy, vagy a föláldozó, vagy, a ') Sz. Pál rom. írt 1. VI. 12, 13. - 2) Mózs. 1. k. IV. 6, 7.
