Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XIV. Könyv
228 ugyanis, melyeket nyilvánosaknak mondott s előszámlálván, kárhoztatott, nemcsak olyanokat találunk, melyek a test gyönyöréhez tartoznak, milyenek : a paráznaság, szemtelenség, bujálkodás, részegségek, tobzódások, hanem olyanokat is, melyekből bebizonyúl, hogy a lélek vétkei különböznek a test gyönyöreitől. Ki nem ismeri el ugyanis, hogy a bálványok iránt tanúsított imádás, bűvölések, ellenségeskedések, versenygések, vetélkedések, haragok, veszekedések, visszavonások, irígykedések nem inkább a lélek, mint a test vétkei ? Néha ugyan megtörténhetik, hogy a bálványimádás, vagy valamely eretnekség hibája miatt a testi élvektől megtartóztatja magát az ember ; de az Apostol ezen tekintélye meggyőzi őt arról, hogy még akkor is test szerint él, jóllehet a kéjvágyaktól tartózkodni s azokat elnyomni látszassák; és megmutatja, hogy épen az által, hogy 'a testi élvektől tartózkodik, a test kárho- zatos cselekedeteit műveli. Kinek nincs lelkében az ellenségeskedés ? vagy, ki beszél úgy, hogy ellenségének, vagy, kit ellenségének vél, azt mondja : „Rósz testtel“, és nem inkább: „Rósz lélekkel vagy irányomban“? Végtére valamint a testiségeket, hogy úgy mondjam, ha valaki hallani talál rólok, nem kételkedik a testnek tulajdonítani : úgy kisem kételkedik, hogy az indulatok a lélekhez tartoznak ; miért nevezi tehát a nemzetek Apostola a hitben és igazságban ezeket s ezekhez hasonlókat a test cselekedeteinek, hacsak azon szólásmóddal, mely szerint a rész az egészet jelöli, nem az egész embert akarja a test névvel értetni ? III. A bűn oka a lélekből, nem a testből származott, és a bűnből eredt romlottság nem bűn, hanem büntetés. I. I. A ki azt mondja, hogy a test oka a rósz erkölcsnek és bárminémíí vétkeknek, mivel a lélek csak a test által kényszerítve él így : az bizonyára nem veszi kellőleg figyelembe az egész emberi természetet ; mert : „A romlandó test ugyan megnehezíti a lelket.“ ’) A miért is >) Bölcs. k. IX. 15.
