Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

I. Könyv

29

helyeseljük a házasságtörést ; ha pedig a házasságtörést akarjuk kimenteni, a gyilkosság bűnét súlyosítjuk. Sem- mikép sem találhatni menekülést e kérdésben. Ha házasságtörő volt e nő, miért dicsérték ? lia tiszta volt, miért gyilkolta meg magát?

III. Nekünk azonban, e nő dicső példáját tekintve azok cáfolatára, kik habár magok minden tiszta gondolattól idegenek, a fogságban erőszakot szenvedett nőket mégis gúnyolják, elégséges az, mi az ő magasztalására mondatott: „Ketten voltak, és csak egy követett el házasságtörést.“ Mert Lucretiát oly tisztának tartották, ki magán a liázasságtörésbei beleegyezte által szennyfoltot nem ejthetett. Pia tehát a rajta elkövetett házasságtörés miatt magát megölte, a nélkül hogy maga is házasságtörő lett volna, ezt nem a tisztaság iránti szeretetből tette, hanem gyöngeségből. melynélfogva a szégyen elviselésére képtelen volt. 0 ugyanis szégyenelte a magán, habár nem szintén általa is elkövetett ocsmány tettet: s mint szerfelett dicsvágyó romai nő attól tartott, nehogy ha életben maradna, azt gondolják felőle : miszerint életében a rajta elkövetett erőszakot szívesen tűrte el. Azért minthogy az emberek előtt lelkiismeretét ki nem tárhatta, öntudata nyilvánítására a halált gondolta szükségesnek. Elpirult ugyanis azon gondolatra, hogy a bűntett részesének fog tartani, ha a magán más által elkövetett ocsmányságot békével tűri. Nem így cselekvőének a keresztény nők, kik hasonlót szenvedtek és élnek. Nem boszúlták meg magokon mások bűnét, nehogy magokéval még tetézzék, ha, miután elleneik vétkes gerjedelemből rajtok erőszakot követtek el, magok szégyenből önmagokon gyilkosságot követnének el. Mert bensejőkben dicső tisztasággal, s a jó lelkiismeret tanúságával bírnak, birnak pedig ezekkel Istenölc szemei előtt; nem is aggódnak tehát többet, mi jót tegyenek saját igazolásukra, de nem is tehetnek semmit, nehogy, midőn az emberi gyanú sérelmet magoktól vétkessen kerülik ki, magok az isteni törvényen ejtsenek sérelmet.