Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
VII. Könyv
300 mint az istenek gazsága, sőt a claeinonok vallása és az ttgyefogyottak rászedése? Azt pedig, liogy az istenek Anyja megférfiatlanított papok által tiszteltetek, nem a költők koholták ki, mit nem hogy énekökre méltattak volna, sőt inkább borzalommal fordultak el tőle. Tehát ilyen válogatott isteneknek kell magát áldozatul odavetnie annak, ki halála után boldogul óhajt élni; kiknek magát föláldozva még e földön sem élhet becsületesen, hanem az undok babonák igája alatt meggörnyedve, a tisztátalan daemoknak kénytelen hódolni ? De mindezek, úgymond Varró, a világra vonatkoznak. Vigyázzon, hogy ne a sötétségre. Különben mi van a világon, mi a világra nem vonatkozhatnék ? De mi lelket keresünk, mely bízva az egy igaz egély- ben, a világot nem imádja, mint istenét; hanem az Istenért dicséri ; és e világ salakjaiból kibontakozva, tisztán jut el Istenhez, ki a világot teremtette. XXVII. A természetbúvárok (physiologiis) koholmányairól, kik sem az igaz istenséget nem tisztelik, sem azon módon, melyen azt tisztelni kell. I. Igaz ugyan, hogy ezen válogatott isteneket a többieknél sokkal jobban ismerték, de ezzelkoránsem érdemeik lőnek fényesb világosságra derítve : hanem csak gyalázatos tetteikről lön ellebentve a takaró fátyol; honnan igen valószínű, hogy emberek voltak, mint ezt nem csak a költők, hanem a történészek iratai is tanúsítják. Mert Virgil eme mondatáról: Saturn volt, a kijött elsőben a légi Olympból Jupiter íjától félvén igen a honafosztott. ') Es a többi ide tartozókról Eucliemerus egy egész történetet írt, melyet Ennius latinra is áttett; én tehát e tárgynál nem sokat időzöm, minthogy azt már kellőleg meghányták azok, leik e hibák ellen görög és latin nyelven írtak. II. Vizsgálgatva magokat a természetbuvárlatokat (physiologia), melyek segítségével a tamilt és éleseszű emberek a természeti tárgyakat isteniekké iparkodnak l l) Virg. Aon. Vili. Í3l9.
