Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv
- 39 lasztandó a kettő közöl, mi jobb; de megtörténik, hogy két tiszteséges és két hasznos jő össze ; az a kérdés tehát, melyik tisztességesebb vagy hasznosb ? Erre nézve a köte- lességeket, először három részre oszták, úgy mint: tisztességesre, hasznosra és e kettőnél kitünőbbre. Azután e három részt ismét öt nemre osztották: kéttisztességes, két hasznos, s ezek közti választásra. Egyébiránt a tisztes alatt érték a diszes s illendő életet; hasznos alatt az élet kényelmeit, a kincset, vagyont és gazdagságot; s e kettő között választást engedtek. így vélekedtek ők. 28. Mi azonban semmit sem tartunk tisztesnek, mint azt, mi nem annyira a jelen, mint az örökkévalók rendje szerint tisztességes és illendő, s mit sem tartunk hasznosnak; hanem csak azt, mi az örök élet kegyét előmozdítja, nem pedig mi a jelen gyönyöreihez tartozik. Nem is helyezünk valamely kéjelmeket a hatalom és kincsek bőségében; sőt akadályoknak tartjuk, ha hozzájuk ragaszkodunk, s inkább tehernek véljük, midőn bírjuk, mint tékozlásnak, ha szétosztjuk. 29. Nem fölösleges tehát e tárgyról írnunk, mivel a kötelességet más szempontból tekintjük, mint ők tekintették. Ők a földi élet kényelmeit a múlandó javak bírásában helyezék, mi pedig azok elvesztésében is hisszük; mert ki itt javakban bővelkedik, mint az üdvirati dúsgazdag az a túlvilágon kínlódni fog; Lázár pedig, ki itt szenvedett, ott a sirontúl vigasztalást talált. Lesznek, kik a bölcsek iratát nem olvassák; azok tehát, kik nem a beszéd külcsinját, sem az ékesszólás művészetét, hanem a dolgok egyszerű fönségét keresik, ha kedvük van, olvassák a mienket. X. Az illedelmes előbb tárgyaltatott a sz. iratokban, mint a bölcsek könyveiben : Pythágorás hallgatási törvényét Dávidtól kölcsönzé ; de ennek tanítása jelesb, mivel szerinte első kötelesség a nyelvmérséklet, 30. Hogy az illedelmesről, mi görögül nganov-nsik hi- vatik, előbb szólnak a sz. iratok, mint a bölcsek, bizonyos; hisz olvassuk : „Téged illet a dicséret Isten Szionban ! vagy
