Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Aranyszáju Szent János Konstantinápoli érsek A papságról irt hat könyve - Hatodik könyv

- 324 ­megtámadja. Az emberi harcok továbbá rövid ideig tarta- tanak, s még e közben is gyakran hosszú fegyverszünet áll be. A közelgő éj, a küzdés alatti ellankadás, az étke­zési idő s több efélék a harcost nyugodni engedik annyi­ra, hogy lerakhatja fegyverzetét, kissé pihenhet, s étel, itallal s hasonlókkal előbbi erejét visszaszerezheti. Az ör­dög elleni küzdésben pedig a fegyvert lerakni nem lehet, s nyugalomra sem hajthatja fejét az, ki mindvégig sértet­len maradni kíván akar : kettő közöl egyet szükségkép kell választania: vagy elesni s fegyverétől megfosztva el­veszni , vagy fegyverben állva folytonosan őrködni. Ö ugyanis seregével mindig készen áll, röstségünket szem­mel tartja, s elvesztésünkre nagyobb gondot fordít, mint mi üdvünkre. Azon körülmény, hogy őt nem láthatjuk, s s hogy megtámadásai, melyek számtalan nyomort szül­nek, váratlanok, sokkal kétségesbé teszi ezen harcnak ki­menetelét azokra nézve, kik nem mindig éberek, mint az előbb említetté szók lenni. Azt akartad, hogy ezen harcban vezéreljem Krisztus csatárait? De ez annyi lett volna, mint az ördög vezérévé lenni; mert midőn az, kinek kötelme másokat küzdésre oktatni, s őket kormá­nyozni, maga a legjáratlanabb s leggyávább, e járat­lansága által a rábízott harcosok árulójává lesz, s in­kább az ördög, mint Krisztus részére vezérkedik. De te mért sóhajtozol? mért könyezel? Jelenlegi sorsom nem könyekre, hanem inkább öröm s vigságra méltó. Vazul: De nem úgy az enyém, melyet végnélkül kellene megsi­ratnom. Mindeddig alig bírtam fölfogni, mily szerencsét­lenségbe taszítottál engem, ki azért jöttem hozzád, hogy tőled tanuljam, mit feleljek rágalmazóidnak ; te pedig a gondot gonddal tetézve bocsátasz el. Már nem aggódom többé arról, miként védjelek téged ellenök, hanem inkább arról, hogyan fogom mentegetni magam és gonoszságimat Isten előtt. Különben pedig kérlek, ha érdekkel viseltetel ügyeim iránt, ha találhatok nálad Krisztus szerinti vigaszt, szeretetet és könyörületességet, — minthogy mint tu­dod, leginkább általad sodortattam e szerencsétlenség­be — légy segédem, mondd, s tedd azt, mi javulásomra szolgálhat. Ne támadjon benned azon szándék, hogy en-

Next

/
Oldalképek
Tartalom