Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Harmadik könyv

- 200 — szükölködőket szegény asztalához hivá. Különösen Ráguel, ki becsületesség tekintetéből, midőn leánya nőül adásáért kéretnék, annak hibáját el nem hallgatá, nehogy a kérőt hallgatagsága által rászedni látszassák. Azokért midőn Tóbiás, Tobit fia magának nőül eljegyezni kivánta a le­ányt, azt feleié, hogy a törvény szerint ugyan neki kel­lene adnia, mint rokonnak, de már hat féfiu birta őt, kik mindnyájan meghaltak. A jámbor ember tehát inkább má­sokat félte, s készebb volt leányát, mint férjetlent hon - tartani, semhogy férjhez adása által másokat veszélybe döntsön. 97. Mily röviden vetett véget a bölcsészek minden kérdéseinek ! — ezek az épületek hiányairól értekeznek, váljon eltitkolja vagy föltárja-e azokat az eladó ? ez még saját leánya gyöngéit sem vélte eltitkolandóknak. Mert valóban ő nem kínálkozott vele, hanem másoktól kéreték. Következéskép mennyivel fölebb állott ő amazoknál, nem kétkedhetünk, ha összevetjük mennyivel becsesb a leány ügye, egy árucikk értékénél. XVII. Mily becsület-vágygyal rejtek el a fogságba menendő ősatyák a sz. tüzet. 93. Vizsgáljunk egy más, a fogságban végbevitt tényt, mely az erényesség legszebb jellegét hordja magán. Mert semmi szerencsétlenség sem képes gátolni az erényt, mely inkább fénylik és ragyog a bal, mint a jó sorsban. Tehát még a rablánc, fegyver, lángok, a szabadra minden büntetésnél nyomasztóbban ható szolgaság, továbbá a hal­doklók szenvedései, a haza végpusztulása, az élők rémü­lete, a felkoncoltak vére sem vala képes őseinkből a becsü­letvágyat kiirtani, mely a feldúlt hon hamv-és romjai közt buzgó óhajokban tükrözött és sugárzott vissza. 99. Mert midőn a mindenható Istent tisztelő ősatyáink Perzsiába vitetének ; a papok az oltárról vett tüzet titkon bizonyos völgyben egy ismeretlen, s a velük volt szemta­nuktól távoleső, nyilt, száraz és használatlan kútba rej- ték el ; s azt sz. jelvénynyel megjelelvén titokban tárták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom