Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
Jézus Krisztusban, kinek dicsőség és uralkodás most és örökké. Amen. 415 Elöj e gyzetek szent Árkád vér tanúságához. 1. A sz. Zenon veronai püspök neve alatt kézen forgó beszédek egyike sz. Árkádról szól, melly ugyan néhány kéziratban is föltalálható, de szerző neve nélkül. Miután pedig az abban elbeszélt történetek más „vértanuk haláltusája“ cimü könyvben kiadott régibb okmányokból merítvék, elegendőknek Ítéltük emez emlékiratokat, mellyeket itt a most említett kútfőből és a Bollandisták Boldogasszony havi adataikból közlünk. 2. Hogy Árkád Achájában szenvedett, a közhír ré tett emlékiratokban világosan kitétetik; azonban nehány kézirat, mellyekben a szent Árkádtól származott, de mint érintők, máskor már sz. Zénónak tulajdonított beszéd után említtetik hogy Árkád Mauritániának Caezárea nevű városában vértanusko- dott, ekép ellenmond. Ugyanígy találtuk a két Kol- bertféle kéziratban is, valamint a „Fulienses“ párisi szerzetes atyák egy kéziratában, melly függelék azonban több kéziratban hiányzik, ugyszinte azon kiadásokban is, mellyek még Bolland előtt láttak napfényt. A rheimsi sz. Remigius kéziratában, melly et a 9. században az ugyanotti zárdának Hinkmár rheimsi püspök ajándékozott, előfordulnak szent Zenon veronai püspök értekezései két könyvre fölosztva, mellyek a sz. atyák könyvtárában kiadottakkal azonosak. A 39- könyv. 1. fejezetének fölirata igy hangzik „sz. Ái-kád ünnepéről, melly Boldogasszony hava 12-dikén Mauritániának Caezárea városában ünnepeltetik.“ Mit tartsunk erről, bizonytalan. A közzétett vértanuköny- vek mellyek csaknem kivétel nélkül Boldogasszony hava 12-én ülik sz. Árkád ünnepét, a vértanuság Sz. Árkád emlékiratai.
